A legmélyebben alulértékel. Ezekkel a szavakkal jellemezte Gareth Bele-t Robbie Savage a BT Sport twitterén, és hozzátette; több tiszteletet érdemel a wales-i támadó. Aztán számokat említ, mintegy bizonyítva igazát. Én meg azt mondom, hogy ez itt a vég… Miért? Mert lassan eljár felette (is) az idő, és már nem az a szint, ami korábban volt. Persze ez ellenünk még mindig elég volt 2019 novemberében, amikor Aaron Ramsey-nek úgy centerezett a 15. percben, hogy azt nem lehetett elhibázni!
De a La Liga nem ez a szint – be kell ismerni! Nem, mert ott teljesen más játékot játszanak, mint mi. Néha olyan érzésem van, mintha nem is ugyanaz a sport lenne. Zidane nem számít a walesire, nyíltan kijelentette, hogy a klub nem gördít akadályt a távozása elé, pedig szerződése még két évig él a Blancoknál…
Ettől többet erről nem is kellene mondani. Annak idején a Spurs 101 millió eurót kasszírozott Bale eladásán, a játékos pedig nem egy nagy csatában döntő szerepet játszott, de nekem mindig volt egy olyan érzésem, hogy nem illik bele a koncepcióba – még akkor is így volt ez, amikor pedig sikeres volt, gólokat, gólpasszokat osztott ki.
Most Savage azzal állt elő, hogy több gólt, és több trófeát szerzett, mint Figo, vagy éppen a brazil Ronaldo. Értem én, de akkor miért nem Détári Dömét említette, hiszen ő meg egyenesen nem is játszik sehol, pedig valaha a legnagyobbak közt volt, és lábai előtt hevert a fél világ! Vegyük észre; most pár hét6hónap alatt nagyot fordult a világ, és tényleg nyugdíjazzák azokat a játékosokat, akik a közelmúlt nagyjai voltak, ám ma már fizetésük nem áll arányban teljesítményükkel. Ma már nem engedheti meg magának ezt a luxust a Real sem!
Márpedig a félbemaradt bajnokságban Bale 18 meccsen 3 gólt és 2 gólpasszt jegyzett, ami egy támadótól igencsak vérszegény produkció, akárhogy is nézem… Mi, szurkolók retrózhatunk, megnézhetünk régi nagy csatákat, de a Madrid (meg a Milan, meg a MU, és a többi…) nem engedhet meg magának fogatlan oroszlánokat a keretben, emlékezve arra, hogy valamikor hú, de nagy gólt ragasztott 2014-ben a Király Kupa döntőjében a Barca-nak – úgy, hogy Bartra-t kétszer körbe futotta! Íme:
A magam részéről ennek a folyamatnak igenis örülök, mert az utóbbi tíz (!!!) évben mintha teljesen bemerevedett volna a foci sztár-ügyben. A legjobb példa a Messi-Ronaldo páros által kibérelt trón, amiről mintha soha nem tudnák őket letaszítani. Kell a friss erő, kellenek a fiatalok, azok a nagy „öregek” pedig, akik már lassan kifelé tartanak a fociból, degeszre tömött zsebekkel inkább próbálják meg most már átadni tudásukat a jövő generációinak!
Ez egyébként akár a hazai helyzetre is értelmezhető…
