Az utóbbi időben sokat foglalkoztunk az identitás kérdésével. A kluboktól érkező visszajelzések alapján - ezúton is köszönjük azoknak, akik fontosnak tartották, hogy reagáljanak! - azt gondoljuk, hogy fogalmi szinten (is) vannak zavarok. Nem, most nem kioktatás, vagy ledorongolás következik! A cikk megírásának célja a segítség, hiszen akik reagáltak videóinkra, láthatóan érdeklődnek a téma iránt. Ez pedig biztos jele annak, hogy elindult egy gondolkodás, talán vannak is páran, akik a jövőben beépítenek egy-két gondolatot a honlapjuk szerkesztése során.

Ahhoz, hogy pontosan lássuk a téma fontosságát, előbb vissza kell lépnünk párat, és az alapfogalmakat kell tisztáznunk. Mi az az identitás? Mit jelent? és végül; miért fontos?

Bár fogalmilag megkülönböztethető személyes és szociális/társadalmi identitást, de ezek egymásra épülő rétegekként jelentkeznek az egyén szintjén. A személyes identitás (is) összetett fogalom, mibenléte alapszinten a következő három pontban foglalható össze (Földes Györgyi: Identitás c. tanulmányából - MTA Könyvtárának repozitóriuma):

  • Ki vagyok?: A filozófián túl a személyes identitás általában olyan személyes tulajdonságokra vonatkozik, amelyeket a személy magáénak érez, kötődik hozzá, amelyekről úgy gondolja, hogy az határozza meg személyként, az teszi személlyé.
  • Személynek lenni: Mi szükséges és mi elégséges ahhoz, hogy valaki személynek – a nem személy (egy csimpánz, egy marslakó vagy egy számítógép) ellentétének – érezze magát?
  • A tartósság: Identitáselméletek egy fontos érve, tudniillik, hogy két egymástól távol eső időpillanatban ugyanarról a személyről beszélhetünk-e, hogy egy tizenöt éves fiú azonos személyként létezik-e egy kilencvenéves idős emberben, vagy az előbbi már megszűnt létezni. Miképp mondhatjuk azt egy megsárgult gyermekkori fotóra, hogy „ez itt én vagyok”?

Fontos tehát az önmeghatározás, a személyiség felismerése, illetve az állandóság (tartósság). Ez utóbbi már átvezet a társadalmi identitás területére, hiszen nem véletlen, hogy egy nemzet, egy ország, vagy annak részeiként egyes társadalmi csoportok őrzik, és ápolják hagyományaikat; alapvető belső igénye az egyénnek is ez a fajta állandóság, ami a társadalmi csoportok identitásának is egyik fontos pillérét képezik. Amikor tehát a történelmi/történeti események felidézésében látja egy-egy honlap-szerkesztő az identitás meghatározását, akkor jó nyomon van, de ez még csak szükséges, de nem elégséges feltétel!

Még egy aspektusból fontos a személyes identitás; a gyermekek óvodai nevelésének egyik fontos eleme a saját identitás-tudat kialakításának segítése, fejlesztése. Talán sokak számára ez azonos az önismeret fogalmával. Az jobb érthetőség kedvéért maradjunk ennél a kifejezésnél (bár az identitás egy sokkal összetetteb fogalom, mint láttuk). A gyermekeknek is vannak saját, csak rájuk jellemző fizikai, szellemi képességeik, melyek rendkívül sok összetevőből állnak össze (genetika, életmód, nemi hovatartozás, családi körülmények, stb.), de minden egyes gyermek esetében más és más "combot" ad ki. Mindenki egyéni tehát, senki nem megismételhető! Igen ám, ugyanakkor a család, a nevelési-, és oktatási rendszer feladata a fejlesztés (és nem csak a fizikai lét biztosítása!), ehhez azonban pontosan meg kell ismerni az alapokat! Nem csak a szülők, nevelők, és tanárok feladata ez, hanem bizony a gyermekeknek is fontos tudni, hogy mire lehet építeni!

A gyermekeket tehát óvodás korban (részben már a bölcsödében is) segítik önazonosságuk felismerésében. Egy manapság vitára okot adó, de mégis eklatáns példa; a fiú gyerekeknek karácsonyra inkább kisautót vesznek szüleik, míg a lányoknak babát. A teljes személyes identitásnak csak egy része a nemi identitás, de a többi tényező fejlesztése sem marad el; a kézműves foglalkozásokon kiderül, hogy ki milyen ügyes, ki mennyire képes odafigyelni, ki türelmes, ki lobbanékonyabb, stb. Persze ezek mind fejleszthetők, de vannak olyan alap-adottságok, amelyek bizony korlátokat jelentenek. A gyerekeknél tehát a személyes identitás kialakítása az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy a későbbiekben a szociális/társadalmi beilleszkedése (az önazonosság megőrzése mellett!) a lehető legzökkenőmentesebb legyen. És - nem utolsó sorban - a tanulás, fejlesztés/fejlődés alapja is!

Mint már említettük, a személyes és a szociális/társadalmi identitás az egyén szintjén nem válik el, egymásra épülő rétegekként épülnek egymásra, ezért talán még tudományos szempontból sem hibás, ha összevetjük őket. Mi, az egyes klubok honlapjait bemutató sorozatunkban az utóbbival foglalkoztunk. Azzal, hogy megtudjuk, mi az egyes klubok identitása, tulajdonképpen nem kérdeztünk mást, mint hogy miként határozza meg magát az a közösség, ami/aki odatartozónak érzi magát, ha úgy tetszik, személyes identitása részének tekinti a klubot, aminek tulajdonosa, alkalmazottja, játékosa, avagy szurkolója.

A klub szerepe ebben nyilván kiemelten jelentkezik, hiszen;

  • Az a szervezet, aminek/akinek a személyében fizikai valójában megjelenik az identitás maga, ha úgy tetszik elsődlegesen ö (lenne...) az identitás hordozója. Neki van meg a képessége arra (infrastruktúra, jogi- és erkölcsi elfogadottság, jogi- és szellemi örökösi mivolta, stb. okán), hogy nagy számú, azonos csoportba tartozó egyént szólítson meg, őket egyben tartsa és adott esetben bővítse azok körét, akik az adott csoportba tartoznak.
  • Az a szervezet, ami/aki harmadik fél irányában (MLSz, más klubok, nemzetközi szervezetek, stb.) képviseli a csoport egészét.
  • Az a szervezet, melynek a belső köréhez tartozók (tulajdonos, alkalmazottak, játékosok, stb.) esetében különösen nagy felelőssége van a tekintetben, hogy a teljes közösség példaképei, mintái, követésre méltó és alkalmas személyek legyenek.
  • Az a szervezet, aki a múlt örökségét kell, hogy ápolja, játékstílusában meg kell, hogy jelenítse, alkalmazottjait, játékosait ennek szellemében kell, hogy kiválassza - hiszen ez a teljes közösség összetartó ereje maga!

Hogy állunk ezekkel? Íme:

  • A klubokhoz tartozó teljes csoportból egyedül a szurkolók azok, akik tényleg identitás-hordozónak tekinthetők. Ennek nyomai könyvek, rendezvények, közösségi megmozdulások (jótékonykodás, de akár tüntetés is) formájában materiális szinten is megjelennek, ugyanakkor érzelmi szinten a rigmusok, valamint a stadionok érzelmi dinamikája mutatják meg ezt.
  • Önmagában teljesül, de miután az 1. pont szinte egyáltalán nem (!), ez hiteltelenné teszi a kifelé történő képviselet legitimitását, még akkor is, ha jogi értelemben nyilván nincs semmilyen kifogásolható ebben.
  • A tulajdonosok (vagy tulajdonosokként fellépő vezetők) sok esetben nem tagjai a saját maguk által tulajdonolt klubhoz tartozó társadalmi csoportnak. Példa: kizárólag pénzügyi befektető, aki semmilyen ismérvét nem mutatja annak a csoportnak, ami alapján azonos klubhoz tartozónak gondolja magát a csoport többi tagja (ld.: Újpest). A tulajdonos, mint vezető csoporton kívülisége okán nem tud/akar olyan operatív vezetőket alkalmazottakat választani, akik helyettesíthetnék a csoportban betöltött (azaz nem betöltött) szerepét.
  • A 4. pontban foglaltak közül talán a hagyományok ápolása alatt a klubok mindegyike azt érti, hogy történelmi/történeti jellegű írásokat jelentet meg, szobrokat állít esetleg, emléknapokat tart. Ezen túlmenően azonban szellemi értelemben nem kíván/tud a témával foglalkozni, hagyományon alapuló játékstílusok (nem ósdi, elavult, hanem az elődök által megálmodott és játszott stílusok továbbfejlesztése!!!), az ehhez választott vezetők, alkalmazottak, illetve játékosok még csak nyomokban sem fedezhetők fel. Ahol meg mégis találtunk ilyet, az maximum a szerencsés véletlenek egybeesésének eredménye...

Összefoglalva tehát; ha az identitás meghatározásával nem rakják le az alapokat a klubok, akkor sem a tulajdonos, sem az alkalmazottak, de a stáb, és a játékosok sem tudják, hogy mihez kell viszonyulni, hol van az igazodási pont, mivel egész egyszerűen identitás nélkül hiányzik az a stabil alap, amire bármi is felépíthető lenne! Ugye feltűnt, hogy a stílus az identitásból eredeztethető? És ugye nem vagyunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a stílusból lehet levezetni azt, hogy mit kell oktatnia az utánpótlás edzőnek, hogy milyen keretek közt kell mozognia a játékosnak, és mi az, ami az önazonos játékkép mellett örömet szerez a szurkolónak?

Innen mér el lehet indulni! Választ adtunk arra, hogy mi az identitás, mit jelent, és miért fontos! A kérdésekre, reakciókra világos, egyértelmű válaszokat adtunk, nem restelltünk tudományos jellegű tanulmányokat elolvasni, értelmezni, és végül nem szégyelljük mindezt a nyilvánosság elé tárni! A magyar futball egészétől is hasonló hozzáállást várunk!

HAJRÁ MAGYAR FOCI!!!

HAJRÁ MAGYAROK!!!

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!