Ladislav vendégszerzőnk újabb írása .Ami szinte biztos pont a sorozatban eddig szereplő labdarúgók között, hogy mind a hárman az északi régiókban találták meg számításaikat. Ami szintén biztos, hogy a védő Pávkovics Bence, és a középpályás Vogyicska Bálint után, ezúttal a támadószekcióba nézünk körül. Beszélgető partnerem ezúttal a Nyíregyházi Spartacus 23 éves szélsője Sinan Sinanovics :  

 

  

Nagyon fiatalon kerültél fel  a Pécs utánpótlásába, már ott tudtad, hogy ezzel szeretnél foglalkozni? 

Sinan: Amióta az eszemet tudom, azóta mindig a labdát rúgtam. Végig bennem volt a versenyszellem, bármiről is legyen szó. A focit éreztem leginkább magaménak. Mindent a focinak szenteltem. Mindent erre áldoztam fel, nem volt B terv, egy dolgot szeretek csinálni de azt maximálisan. Szüleimnek nagyon sokat köszönhetek, édesapámnak különösen. Sokat edzett velem, sokat gyakoroltunk. 

Megjártad a Szombathelyi, MTK, illetve a Kozármisleny együtteseinél. Hogy kötöttél ki Nyíregyházán? 

Sinan: Pécsről 2012-ben kerültem a Haladás utánpótlásába, itt szerepeltem az u17-es illetve u19-es csapatba. Itt játszhattam életem első profi meccsét a Haladás B csapatában ami akkor az NB3-ban szerepelt. A két év elteltével el szerettem volna szerződni, akadt is két lehetőségem, a Ferencváros és az MTK is megkeresett. Akkor úgy éreztem, a kék-fehéreknél lenne jobb helyem. Jobbnak éreztem fejlődés szempontjából, illetve úgy gondoltam gyorsabban lesz esélyem bemutatkozni a felnőttek között. Az MTK-ból lett volna egy lehetőségem külföldre, ami sajnos adminisztratív okok miatt nem jött össze. Eljöttem Kozármislenybe ahol NB3-as bajnokok lettünk. Ezek után  volt egy jó NB2-es félszezonom, amit követően megkerestek és ki is vásároltak. Így kerültem Nyíregyházára. 

  

Egy Békéscsabai kitérő után tavaly nyáron tértél vissza a nyírségi csapathoz, hogy ez a  lehetőség? 

Sinan: Edzőváltás volt a Sparinál, és nem találtuk meg a közös elképzeléseket. Úgy éreztem váltani kell. Békéscsabáról megkerestek, ott akkor Boér Gábor volt a csapat edzője. A vele való együttműködést nagyon élveztem. Volt egy kis lemaradásom, de a második szezonrészre sikerült szintbe hozni magamat. A szezon végeztével újra megkerestek Nyíregyházáról, és mivel megszerettem a várost ezért örömmel mentem vissza. 

Hogy érzed megtaláltad a számításaidat ennél a csapatnál? 

Sinan: Meg vagyok elégedve a Nyíregyháza által nyújtott körülményekkel, biztos háttér nagyszerű maximalista ember a tulajdonos. Nagyszerű a közeg, az emberek szeretik a focit, sok a szurkoló. Egy rangadó esetén 3-4000 ember is kijön. A közeg szerencsére gyorsan befogadott, és szeretnék minél előbb NB1-be jutni. Ezzel is megköszönve a kitartást, támogatást. 

  

Ki/kik azok a játékosok akikre a legbüszkébb vagy hogy egy csapatban- ellene játszhattál eddig? Kitől tanultál a legtöbbet?  

Sinan: Rudolf Gergely nevét említeném, senkinek se kell bemutatni. Nagyszerű játékos, nagyon tetszett a stílusa , sokat tanultam tőle. Több nagyszerű játékossal játszottam együtt, de őt ki kell emeljem külön. Fodor Ferenc, Jova Levente, Hornyák Marcell, Tisza Tibor, Takács Tamás, Szatmári István, Vogyicska Bálint nagyon jó barátaim, de Bajzát Péter, Kanta József, illetve Torghelle Sándor nevét is meg kell említenem. 

Több neves edző alatt dolgozhattál már.  Elég  Véber György, Dajka László, Lucsánszky Tamás, Bozsik József, Zoran Spišljak, vagy a helyi kötődésű Lengyel Roland nevét említeni.  

Sinan: Mindenkitől tanulni akarok, és mindenkitől tud  tanulni az ember. Külön nem szeretnék kiemelni senkit. Viszont,  ha mégis egy személyt kellene mondjak, akkor az Garami Józsi bácsi lenne. 

  

Jelenleg pedig Gálhidi György irányítja a csapatot, róla hogy vélekedsz?  

Sinan: Gálhidi György tekintélyes edző, rend és fegyelem van nála. Mindenkivel normális viszonyt ápol, egy korrekt , egyenes ember. Jó vele dolgozni, még sajnos nem volt lehetőségem vele éles bevetésen dolgozni. Neki is voltak már sikerei itt is, így a szurkolók is nagy örömmel fogadták. Kíváncsian várom az éles helyezeteket, remélem sok sikert fogunk együtt ünnepelni. 

  

Több nagymúltú csapatnál fordultál meg, ha neked valaki azt mondja klubfilozófia, te hogy jellemeznéd ezeket a csapataidra? Tudatták-e veletek?  

Sinan: A filozófia, a szurkolói elvárás illetve az edző által meghatározott összetett dolog. Nyíregyházán, eredményes kemény focit várnak el, megvan a szurkolói szenvedély. Hiába a kizárás, eredménytől függetlenül kijönnek 1000-en meccsekre. Az, hogy hogyan (milyen stílusfocit )játszik az nyilván az edzőtaktikáján múlik, de mindenkitől van elvárás. 

  

Ha már említetted a kizárást, a PMFC-vel egy időpontban volt kénytelen búcsúzni az élvonaltól a Nyíregyháza együttese is. Szerinted a szurkolók mennyire tudták elfogadni , feldolgozni ezt helyzetet?   

Sinan: Elfogadni muszáj volt elfogadni,  de nyilván ez bennük marad, hiszen  ezt nem lehet megélni könnyen. Ellenben, mi  azért dolgozunk, hogy minél hamarabb visszajussunk az élvonalba. Itt a cél mindig a maximum elérése. Nyilván senki se szereti a langyos vizet… 

  

Hogy értékeled ezt a csonka szezont? A statisztikák azt mutatják ez volt eddigi pályafutásod produktívabb éve(4 gól, 5 gólpassz) 

Sinan: Nagyon sajnáltam, mert még volt mérkőzés hátra. Amiből azért még nőhetett volna ez a két szám. Készültünk gőzerővel, én arra számítottam hogy folytatódni fog az összes profi osztály. Erőnléti edzőnk Darabos Balázs megadta a megfelelő programot az egyéni edzéshez, készültünk maximálisan. Nagyon váratlanul ért, hittem volna hogy előrébb tudunk lépni a bajnokságban.  

  

Elnézve a szezonotokat, én úgy éreztem külső szemlélőként, hogy eléggé hullámzó teljesítményt nyújtott idén az együttes. Belülről hogy érezted?  

Sinan: Nehéz megmondani, Az utolsó 6 meccs nagyon jól sikerült, hiszen volt egy 6-os győzelmi szériánk. Előtte nem jött ki valahogy a lépés, tipikusan az a helyzet jött fel, amikor még  a labda is kifelé pattan  a kapufáról. Utána dolgoztunk, sikerült korrigálni a sok hibán. Valóban hullámzó volt a teljesítményünk, ezért se értünk magasabbra. Ha tudunk javítani akkor egy dobogó reális lett volna.  Ám a feljutáshoz nyilván nem lett volna elég a sima dobogó. 

Hogy élted meg a karantén időszakát, bíztál a folytatásban?  

Sinan: Az egészet úgy fogtam fel, hogy nyári szünetem nem lesz. Az egyéni edzések  mellett otthon a családdal, barátokkal voltam. Bálinttal edzettünk sokszor együtt. Ez volt a pozitív része. A csapatedzéseket nyilván nem lehet helyettesíteni, a pályákat is lezárták. A lezárások miatt volt, hogy úgy kellett beszöknünk a  focipályára is, nagyon rossz volt . Remélem több ilyen nem lesz, mert azt már tényleg nehezen bírnánk ki mi is. 

Múltkori (Vogyicska) Bálinttal történő beszélgetés alkalmával rákérdeztem, most nálad is megteszem. Idén játszottatok először egymás ellen profi szinten. Milyen érzés volt ? 

Sinan: A pályán nincs barátság, csak a győzelem számít. Olyan típus vagyok , hogy csak a győzelem elfogadható. Fura volt amikor különböző mezben álltunk egymással szemben a pályán. Egész nap beszéltünk, vártuk a meccset. Amikor elkezdődött mindkettőnk agyban átkapcsolt, így természetes volt.  Jó volt ellene játszani, jó mérkőzés volt bár. Sajnos kikaptunk, de remélem jövőre visszavágunk. 

  

Említetted, hogy elveszítettétek a találkozót, ment utána a zrika kicsit?  

Sinan: Ment picit, de nem vitte túlzásba. Tudta hogy nem vagyok a toppon a meccs után, de azért beszéltünk róla. Nagyon jó barátom. Ha már elszármazott játékosok, akkor meg kell említsem Pávkovics Bence nevét is. Ő vele is jó viszonyt ápolok, bár ellene még nem játszottam. 

  

Jövőre újabb régi fellegvárak csatlakoznak (valószínűleg) a másodosztályhoz(alulról már fix a Pécs), hogy érzed milyen esélyetek lehet ? Milyen célokkal lehet nekiindulni a következő szezonnak? 

Sinan: Nyilván lesznek nálunk is változás a keret tekintetével. A mostani stáb maximálisan törekszik a minél jobb keret kialakítására. Mindenki egyenlő esélyekkel indul.  Sok jó csapat lesz az való igaz, de mindenkit le kell győzni, hogy az elején legyünk. Az NB2-es bajnokság az elmúlt években egyre színvonalas lett. Nagyon sok jó és nagymúltú együttes van. Elég példaként említeni azt, ha egy Vasas tud egy Feczesin Róbertet igazolni az már tényleg jelent valamit. Kemény, kiélezett bajnokságra számítok. A részünkről egyértelműen egy kiegyenlített teljesítménnyel kel majd előrukkolni. 

Ha már sajnos az NB2 befejeződött, az elsőosztály mérkőzéseit nyomon követed? Kiben látod a másik kiesőt jelenleg? (06.13.) 

Sinan: Követem az NB1-et, van több barátom aki ott játszik. Jelenleg a Loki áll hozzá legközelebb, hogy búcsúzzon. Nem bánnám, mert nagyon nagy rangadót tudnánk játszani. Viszont nagyon egybe van a mezőny második fele, bárki kieshet.  

Tavaly magabiztosan menetelt a másodosztályban, idén szerintem sokakat meglepett. Te hogy látod, bennmaradhat a ZTE? 

Sinan: Ősszel láttam pár meccsüket. Látszott, hogy jó játékosok alkotják, jó foci akarnak játszani. Nem volt szerencséjük, de most megtalálta őket szerintem. Kijön nekik a lépés Márton Gábor érkezése óta. Az is sokat elárul, hogy Radó vezeti a góllövőlistát, de akár Bőle Lukács nevét is ki emelhetnénk. Nem lep meg, hogy jól szerepelnek. 

Nagyon sok ember „diagnosztizálja” és mi is így látjuk, hogy valami nincs rendjén itthon. Szerinted miért beteg a magyar foci? 

Sinan: A mentalitáson nagyon sok múlik. Amit érzékelek negatív dolgokat, az leginkább a győzni akarás, önbizalom nem megfelelő mennyisége. Más országokban ebben járnak előrébb. Infrastruktúrában megvan a lehetőség, akár csak a képzés terén.  

Jelenleg 98 NB2-es találkozó van a lábadban, fiatal korod ellenére ez azért szép szám. Lassan jöhet a következő lépcsőfok itthon?  

Sinan: Mindenkinek álma az NB1-be való pályára lépés, majd esetleg egy külföldi lehetőség. Szeretnék én is bizonyítani, a Sparival. Szeretnék végig járni a ranglétrán, szeretnék az NB1-ben is bizonyítani, majd kipróbálni magam külföldön. Nem vagyok magammal megelégedve, van bennem hiányérzet. Viszont minden nap kőkeményen dolgozok a sikerért. 

  Többszörös u-válogatottnak mondhatod magad. Milyen érzés volt a hazádat képviselni?  Át lehet érezni ilyen fiatalon a címeres mez fontosságát?  

Sinan: Egyértelműen különleges érzés. Beválogatnak a korosztály 20 legjobb játékosa közé, megtiszteltetés egy címeres mezt felhúzni. Szerintem minden játékos átérzi akarva-akaratlanul mekkora megtiszteltetés. Én nekem is volt szerencsém például a spanyolokkal megmérkőzni. Ott éreztem, hogy ténylegesen milyen különbségek vannak. Más szintet képviselnek. Nyilván más képzést kaptak, olyan összeszokottság volt köztök , elég csak a (talán) 80:20-as labdabirtoklást említenem. Az ilyen mérkőzések  által sok tapasztalatot szerez az ember. Ezen felül  ösztönöz, hogy nagy a lemaradás, 2x annyit eddz , gyakorolj sokat. Úgy nem szabad hozzáállni, hogy milyen hátrány van , mindig dolgozni hogy partiba legyünk. Megmutatja hogy hova el lehet jutni. Szerintem nagyon jó dolog, kiváltság hogy valaki ezt elmondhatja magáról. 

Mind Vogyicska Bálint, mint pedig Pávkovics Bence is többszörös utánpótlás válogatottnak mondhatja magát. Ennyire jó évjárat lennétek? Vagy tényleg vannak kincsek a megyében? 

Sinan: Bálint osztálytársam volt, nagyon jó adottságai voltak gyorsak voltunk mind a ketten. Egymás ellen az általános iskolában állandóan versenyeztünk. Ez a versenyzés egy idő után egészséges versenyszellemmé alakult. Bence ellen diákolimpiákon játszottunk. Nyilván a kitartás mellett tehetség, meg adottság kérdése is.  

Szerinted  mi a különbség egy Balkánról elszármazott, és egy honi játékos között? Ennyit számít a vérmérséklet?  

Sinan: Nekem is mind két szülőm bosnyák származású, magamból kiindulva a legfontosabb a győzelem. Ennyi a különbség, ott mindig a győzni akarás a cél, bármiről legyen is szó edzés, játék, más nem lehet csak győzelem. Lehet utánpótlásban valaki jobb képzést kap, mert máshol fejlettebb, de nagyrésze a beállítottságon múlik.  

Lehet változtatni valakinek a mentalitásán? 

Hogy lehet-e ezen változtatni? Igazából ha kiskortól úgy építik  fel, úgy nevelik, hogy csak a győzelem legyen számára elfogadható. Ha valaki úgy nő föl, „hogy jó győzni, de van hogy nem sikerül”, és nem pedig úgy, hogy „csak a győzelem elfogadható!” akkor már késő. 

  

Hova sorolnád a magyar bajnokságot középeurópai viszonylatban nézve?  

Ezt leginkább, egy Fradi-Vidi által lehet rangsorolni. A DVSC mellett/után azt hiszen ez a két csapat képviselte az országot nemzetközi porondon az elmúlt években. Ha ténylegesen a közép-európai régiókat nézzük, akkor a  középmezőnybe helyezném el. 

  

Hogy jellemeznéd röviden a magyar focit, stílus tekintetében?  

A technikai tudással nincs gond, elég csak a Cseri vagy Isael nevét említenem.  Annyira fejlődött a foci, hogy egy jól összerakott, összeszokott csapattal bárki ellen képes helyt állni. Nagyon magas koncentráció szükséges , és ezek döntenek. Fel lehet venni a versenyt külföldiekkel is, csak hát tényleg elengedhetetlen a koncentráció. Más bajnokságokban inkább többen futnak, a sebesség sokat számít. 

Van kedvenc külföldi csapat, akiket követsz?  

Kedvenc csapatom a Real Madrid, nekik minden meccsüket követem. A játékstílusok nagyon tetszik. Volt már szerencsém is kint lenni a stadionban. A válogatottal megnézhettem a pályát, és a múzeumot is. 

  

Játszottál is a csapatban, még ha csak utánpótlás szinten. Hosszú évek után végre újra egy osztályt tudott feljebb lépni a PMFC és immár a másodosztályban fog szerepelni. Követed a csapatot? Lendíthet ez a feljutás a megyei focin?  

Sokkal jobban követik az NB2-es labdarúgást mint egy alsóbb osztályt . Természetesen követem mind a Pécs mind a Misleny csapatát. Jó ugródeszka tud lenni a fiataloknak is, ki kell használni. De ahhoz oda kell magukat tenni és megmutatni hogy mit tudnak.  

  

Vissza az elsőosztályhoz, hogy vélekedsz elég a 12 csapat vagy esetleg változtatnál?  

Úgy gondolom a 12es bajnokság kevés, sokkal jobb lenne 16 csapattal játszani. Elég csak az idei évet nézni , vagy a bennmaradásért harcolsz, vagy pedig  kupaindulásért. Nyilván a folyamatos eredménykényszer azért ráteszi a mentális terhet a játékosokra. Talán emiatt  az a kevés fiatal se biztos, hogy megfelelően tud szerepelni első alkalmaknál ezáltal leírva magukat . 

Mit üzennél a fiatal , még útjuk elején járó focistáknak? 

Legyenek alázatosak, ha tényleg sportolók vagy labdarúgók akarnak lenni, akkor tegyenek meg mindent a sikerért. Mindent rendeljenek alá, eddzenek alázatosan. Mindig a foci legyen az első, és ehhez igazodjanak hozzá. Ezt a három szót pedig véssék be az agyukba: SZORGALOM, ALÁZAT, SZENVEDÉLY, HIT. 

    

Van véleményed a cikkről? 

Oszd meg velünk! 

Hasonló tartalmakért, kövesd a Semleges Térfél adásait, és a Ladislav bemutatja oldalt fb-on. 

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!