Immár évek óta megy a nagy össznépi megmondás az akadémiákkal kapcsolatban. Hol mellettük, hol ellenük érvelnek, a nagy alapzajban csak éppen a téma vész el... Az már régen esedékes volt, hogy az infrastruktúra megújuljon, ahogy annak is ideje volt már, hogy egyre képzettebb edzők foglalkozzanak a fiatalokkal, de az tény, hogy még mindig nem látszanak a komolyabb eredmények, azaz mintha nem döngetnék a kapukat az akadémisták. Vagy talán mégis?

 

Itt és most egy kiváló fiatal labdarúgóval fogok foglalkozni, de alighanem vannak még jó páran, akik hasonló pályán mozognak, így ő most csak példaként áll itt (több értelemben is!), előre el kell mondanom, hogy minden dicséretet megérdemel, hiszen 21 évesen máris érmet ünnepelhetett az NB1-ben. Igen, ő Deutsch László, aki a téli alapozás után, tavaszra stabilan hozta a jobb oldali védő szerepét a bajnokságot harmadik helyen záró Felcsút színeiben.

Tehát nem csak egy kis szerencsével odakerülve, a padról nézte az eseményeket, hanem igenis részt vállalt a klub történetének eddigi legnagyobb sikeréből. Az, hogy ennek a helyezésnek ki örül, és ki nem, nem a cikk témája, így a témát ezennel mellőzöm! A lényeg, hogy kezdenek jönni az akadémiákról a srácok! Igen, többen is, hiszen az említett csapat játékosa például az a 19 éves Kiss Tamás is, aki az Illés Akadémián nevelkedett, és akit most szerintem bármelyik élvonalbeli csapat szívesen látná soraiban.

Akadémisták? Igen. Jó játékosok? Igen. Helyesebben még csak ígéretek, de máris ott vannak a felnőttek között! Már ez is szép eredmény, és persze nem csak ők ketten kerültek ki akadémiáról, és mutatkozhattak be az élvonalban. Van azonban egy kicsi fals ebben az egész történetben. Nem mondom, hogy ez baj, de nem is hiszem, hogy egészséges folyamat az, hogy a tehetségesebb fiatal játékosok útja csakis egy irányba vezethet! Értem én, hogy egy piramis-szerű rendszert építettek ki az elmúlt időszakban, de ennek a piramisnak a csúcsát nem egyetlen klub kellene, hogy jelentse! Nem, nem azzal van a baj, hogy ez egy kis faluban működik, azzal sincs probléma, hogy milyen minőségű munkát végeznek a srácok, hanem az, hogy közben lassan nem lesz érdemi ellenfelük, így maximum edzéseken fejlődhetnek. Ez utóbbiban rejlő fejlődési potenciál viszont rettenet korlátos...

Az MLSZ vagy látja a problémát, vagy sem, de az új sportigazgató, Barczi Róbert által vázolt piramis - csúcsán a 10 (!!!) és nem 1! - kiemelt, állami akadémiával már jó iránynak tűnik, ahogy az az elképzelés is, ami bizonyos korig nem engedi elszakadni családjától a gyerekeket. Ennek két hozománya lehet; területileg nem lesznek ilyen jelentős különbségek, pusztán gazdasági különbségek miatt az alacsonyabb korosztályokban, és a gyerekek is egy sokkal természetesebb közegben tudják életük azon részét eltölteni, ami talán a legfontosabb a társadalmi szocializáció szempontjából. Ez annyit tesz, hogy nem a világtól elzárt, elkényeztetett dívák lesznek, hanem életrevaló srácok, akiknek némi a csibészségért sem kell a szomszédba menni! Vagy legalábbis nagyobb lesz erre az esély.

És miért éppen akkor emlegetem fel ezeket a problémákat, amikor most éppen az látszik, hogy vannak az akadémiákról kikerülők között is tehetséges, jó játékosok? Ne feledjük, hogy az MTK, vagy a Honvéd is jó munkát végez ezen a területen, és korábban is voltak már olyanok, akik később meghatározók lettek a magyar labdarúgásban, és mégsem történt komolyabb előrelépés. Na ez itt a nagy kérdés! Az ugyanis, hogy a fiatalok jönnek, és be is kerülnek a felnőttek közé, akár még képesek is kitűnni, nagyon remek dolog, de az a nagy kérdés, hogy aztán mi lesz?

Mert bizony most az NB1 az a szint, ami egy ugródeszka lehet, de ha 2-3 évnél tovább marad egy fiatal ebben a közegben, akkor erős az esélye annak, hogy az ígéret ígéret is marad... Most tehát ezeknek a srácoknak az a nagy feladat, hogy képesek legyenek arra az űrugrásra felkészülni, ami egy külföldi, a hazainál magasabb szintet jelentős bajnokságba igazolni! Figyelem  srácok! Ez itt még nagy az út eleje, senki ne érezze azt, hogy megérkezett!

Tudom, nincs egyszerű helyzetben egy mai fiatal, aki éppen kikerül az akadémiáról, de azt kell mondjam, hogy ez korábban sem volt másképp; az utánpótlásból csakis és kizárólag a legjobbak kerültek fel az első csapathoz, és közülük is csak kevesen tudták megugrani a további akadályokat. Ez mindig is így volt, semmi extra nincs ebben, nem kell elhinni, hogy most sokkal nehezebb lenne a helyzet. Csak egy esetben; ha az akadémián nincs meg az a szakmai szint, ami képessé tehetné a gyerekeket arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfeleljenek!

A többi viszont rajtuk múlik... Hajrá srácok, most kell aztán csak igazán tövig nyomni a gázpedált!

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!