A sajnálatos módon csonkára sikeredett első fordulóban vasárnap és hétfőn egy-egy meccs került megrendezésre. Innen is mielőbbi gyógyulást kívánunk, és reméljük, hogy mihamarabb pótolható lesz az elmaradt mérkőzés. Mi most a lejátszott meccsek utáni edzői nyilatkozatokat boncolgatjuk kicsit.

 

DVTK – Mezőkövesd: 2 - 1

Feczkó Tamás:

„A két gólunk mellett három óriási ziccert is kialakítottunk, amivel lezárhattuk volna a mérkőzést. Mivel nem rúgtuk meg, a vendégek szépítésével elillant a mérkőzés elején látott önbizalmunk. Ez érthető is, mert az előző bajnokság hajrája miatt mindenképpen győzni akartunk ma… Az új játékosok hozzátették a magukét, de nem szeretnék senkit kiemelni, mert igazi csapat voltunk ma.”

Átsütnek a gondolatok, ez tényleg világos beszéd volt! A végén kezdem, mert jól mutatja a klub törekvéseit, hogy csapatban gondolkodnak, és arra törekednek, hogy ha nem is tudnak sztárokat igazolni, akkor azt a csapatmunkával ellensúlyozzák. Hozzá kell tennem, hogy ez biztosan találkozik a szurkolók elvárásaival, mert Miskolcon nem nagyon van helye a szépelgő sztárocskáknak, ellenben akarat, és erő kéz a kézben kell, hogy előre vigye a csapatot. Fontos még megjegyezni, hogy nem véletlenül említette az önbizalmat a tréner! Az előző bajnokság végén mintha ő maga is kisség elbizonytalanodott volna, de most jó visszajelzést kapott arra vonatkozóan, hogy mégiscsak jó úton járnak!

Kuttor Attila:

„Az első tíz perc, negyedóra meghatározta a mérkőzés képét, sajnos ott két indítást követően kaptunk két gólt. Ezután azonban komoly erőket mozgósítottunk, és lehet, hogy furcsa, de úgy érzem, nem érdemeltünk vereséget. Megvoltak a lehetőségeink az egyenlítésre, sajnos nem sikerült értékesíteni őket.”

A kövesdi mester bizony csalódott lehet… Ez látszott a meccsen is, és a nyilatkozat is azt mutatja, hogy többet várt csapatától. Ezzel együtt is volt annyi önfegyelme, hogy nem azt mondta, megérdemeltük volna a győzelmet, hanem fordítva, a vereséget nem érdemelték meg! És még egy; látható volt, hogy nem az történik a pályán, amit elképzelt, és én azt is látni véltem, hogy azért nem látta viszont a begyakorolt, megbeszélt elemeket, mert játékosai egyszerűen nem voltak olyan élesek, hogy magas szinten végrehajtsák a feladatot. Ennek ellenére nem ekézte őket, láthatóan már a meccs végén azon töprengett, hogyan tud majd javítani ezen! Nekem ez nagyon szimpatikus hozzáállás!

 

Budafok – Kisvárda: 2 – 1

Csimadia Csaba:

„Feltérképeztük a Kisvárdát, tudtuk, hogy mit fog játszani. Kis félelmet éreztem az elején a csapaton, de aztán több periódusban is ültek a taktikai kérések, rúgtunk egy szép gólt, majd olyanból kaptunk, amit direkt megbeszéltünk. A második félidőben nagyon nyomott a Kisvárda, de úgy éreztem, ez a meccs meglehet. Ezért sem védőt cseréltem be Margitics Andor helyére, hanem Szabó Mátét a középpályára az utolsó negyedórára.”

A fenti mondatok arra utalnak, hogy Budafokon komolyan készülnek az ellenfelekből, és ha jól sejtem azt soha nem fogjuk „Csizitől” hallani, hogy „Nem foglalkozunk az ellenféllel, mi a magunk játékát játsszuk!”, mert ez sok esetben csak annyit jelent, hogy nem valójában mérték fel az ellenfelet… A kezdeti ijedtséget pedig ellensúlyozta az, hogy a begyakorolt dolgok működtek, sőt még azt is tudniuk kellett a játékosoknak, hogy a kapott gólnál hol és miben hibáztak. Ez bizony komoly segítség, ezért pedig megint csak az edzői stábot illeti a dicséret!

Supka Attila:

„Mit lehet ilyenkor mondani? Szerettünk volna nyerni, tudtuk, hol lehet megbontani az ellenfél játékát, sikerült is néhányszor, voltak lehetőségeink gólokra. Bíztam is benne, hogy sikerül eldöntenünk a meccset, de sajnos nem jött össze. Többször hibáztunk a középpályán, az egyikből gólt is kaptunk, a másikból pedig a gól előtti szögletet. Sajnos itt hagytuk a pontokat.”

Nyilván csalódott a várdai mester, és sejttette is, hogy hibáztak játékosai, ugyanakkor nem állított pengellérre senkit, és nem éreztem hárításnak a mondottakat. Már csak azért sem, mert a nyilatkozatból nekem úgy tűnik, hogy tudja, nem állt össze még a csapat igazán, hiszen az új igazolások alig pár napja estek be, miközben sokan távoztak a tavalyi bajnokságban vitézkedők közül. Fontos kiemelni, hogy valószínűleg ők is készültek a Budafokból, de azt is látni kell, hogy Supka Attila és stábja számára sokkal kevesebb információ állt rendelkezésre az ellenfélről, mint az ellenfélnek róluk. Supka régi motoros, tudni lehet, hogy miben gondolkodik, Csizmadia viszont újnak számít a szakmában, és a tavalyi NB2-es szereplésről sokkal kevesebb mozgóképes anyag állhatott rendelkezésre.

 

Bónusz

Csizmadia Csaba:

„Amikor ideigazoltam játékosként, harminc-negyven ember ült a lelátón, most meg telt házas meccsen nyertünk az NB I-ben. Ennél többet nem is kívánhatnék.”

Ez valóban egy csodálatos, már-már mesébe illő történet, és szerintem van egy fontos üzenete is; a budafoki mester tudja honnan jöttek, észben tartja, és még sincs egy szemernyi öntömjénezés sem a mondatban. Pedig nem éppen aprócska szerepe volt abban, hogy most az élvonalban játszik csapata! Ezt nevezik alázatnak, avagy elkötelezettségnek. Csak így tovább!

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!