Az előző részben a mai működés sajátosságait mutattam be (ITT), most pedig egy lehetséges megoldást vázolok. Mielőtt még az osztozkodásra sor kerülne, a magam részéről bevezetnék egy előszűrőt. Miért? Mert ha piaci irányba akarjuk terelni a klubokat, akkor bizony meg kell nézni, hol van egyáltalán realitása a piaci alapú működésnek! Ezt én két adattal fognám meg; város-méret, eddigi eredmények.

 

Mindkét adatot egy tízes skálán értékelném, és a kiemelt támogatási körbe való bekerüléshez az elérhető 20 pontból a lehető legtöbbet el kell érni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy példán keresztül bemutatom. Az egyszerűség kedvéért most a 119 NB1-es kiírás bajnoki aranyérmeseit vettem alapul, de természetesen ezt a számítást az összes bajnokság összes csapatának minden helyezésére is le lehet futtatni, viszont annak bemutatása terjedelmi okokból nem lenne célravezető. A Bajnokok tehát:

Ferencvárosi TC: 31 

1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76, 1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04, 2015–16, 2018–19, 2019-20 

MTK Budapest FC: 23 

1904, 1907–08, 1913–14, 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20, 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1935–36, 1936–37, 1951, 1953, 1957–58, 1986–87, 1996–97, 1998–99, 2002–03, 2007–08 

Újpest FC: 20 

1929–30, 1930–31, 1932–33, 1934–35, 1938–39, 1945-tavasz, 1945–46, 1946–47, 1959–60, 1969, 1970-tavasz, 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1973–74, 1974–75, 1977–78, 1978–79, 1989–90, 1997–98 

Budapest Honvéd FC: 14 

1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955, 1979–80, 1983–84, 1984–85, 1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91, 1992–93, 2016–17 

Debreceni VSC: 7 

2004–05, 2005–06, 2006–07, 2008–09, 2009–10, 2011–12, 2013–14 

Vasas SC: 6 

1957-tavasz, 1960–61, 1961–62, 1965, 1966, 1976–77 

Csepel SC: 4 

1941–42, 1942–43, 1947–48, 1958–59 

Győri ETO FC: 4 

1963-ősz, 1981–82, 1982–83, 2012–13 

MOL Fehérvár FC :3 

2010–11, 2014–15, 2017–18 

Budapesti TC: 2 

1901, 1902 

Nagyváradi AC: 1 

1943–44 

Vác FC: 1 

1993–94 

Dunaújváros FC: 1 

1999–00 

Zalaegerszegi TE FC: 1 

2001–02 

Ez 14 csapat, melyek közül a BTC 1945-ben megszűnt, a Nagyvárad pedig kívül esik a jelenlegi határokon... Nos, nézzük a 12 csapatot! Három csoportot különböztettem meg a bajnoki aranyak számát tekintve;

- több, mint 15

- 5 és 15 között

- 5 alatt

Fontos kiemelni, hogy ez csak egy példa, nem feltétlen csak három kategória kellene, hiszen a példában azonos kategória a 6 és a 14 aranyérmet szerzett is, azonban most az átláthatóság miatt maradok ennél a felosztásnál. A kategóriákhoz rendelt pontok (a fentiek sorrendjében):

- 10

- 7

- 5

Ezek szerint a Fradi az MTK és az Újpest kapna 10 pontot, 7-et a Honvéd, a DVSC és a Vasas, a többiek pedig 1-et. Igen ám, de ez tovább kell differenciálni azzal, hogy mikor szerezték utolsó bajnoki aranyukat a klubok. Erre a következőt lehet alkalmazni:

- 10 éven belül nincs levonás

- 10 éven túl, de 20 éven belül: 1 pont levonás

- 20 és 30 év között: 2 pont levonás

- 30 éven túl: 3 pont levonás

Ilyen módon a következőképpen alakulnak a pontszámok:

- FTC: 10 pont

- MTK: 9 pont

- Újpest: 8 pont

- Honvéd: 7 pont

- DVSC: 7 pont

- Vasas: 4 pont

- Csepel: 2 pont

- ETO: 5 pont

- Fehérvár 5 pont

- Vác: 0 pont

- D.újváros: 0 pont

- ZTE: 0 pont

Ez eddig vili, kialakult egyfajta pontszám, ami végülis arra mutat rá, hogy melyik klub mekkora hatással volt a magyar focira (a nulla pont nem azt jelenti, hogy semmi!). De ez így még kevés, én további két tényezőt még belevennék ebbe a számításba, méghozzá a kluboknak otthont adó város méretét. Igen, a város méretét első körben, aztán persze a kilátogató nézők számát (vagy a stadion kihasználtságát) sem árt figyelembe venni! Nos itt is 3 kategóriát állítottam fel:

- 100.000 főnél nagyobb települések: 10 pont

- 50.000 és 100.000 fő közötti települések: 7

- 50.0000 alatti települések: 5 pont

A budapesti csapatok esetében a mérvadó az lehetne, hogy mennyien vannak az első, illetve másodosztályban. Ahány csapat szerepel ebben a két osztályban, az 1.750.000-es lakosságszámot annyival kellene elosztani. A vidék esetében ez nem problémás, az adatok könnyen elérhetők. Ezt differenciálják a nézőszámok, melyeket pontlevonással jeleztem alább. Itt az előző idényben kimutatott átlagokat vettem figyelembe.

- FTC: 10 pont - 0 pont: 10 pont

- MTK: 10 pont - 2 pont: 8 pont

- Újpest: 10 pont - 1 pont: 9 pont

- Honvéd: 10 pont - 1 pont: 9 pont

- DVSC: 10 pont - 1 pont: 9 pont

- Vasas: 10 pont - 2 pont: 9 pont

- Csepel: 10 pont - 4 pont: 6 pont

- ETO: 10 pont - 4 pont: 6 pont

- Fehérvár 10 pont - 2 pont: 8 pont

- Vác: 5 pont - 4 pont: 1 pont

- D.újváros: 5 pont - 4 pont: 1 pont

- ZTE: 7 pont - 0 pont: 7 pont

A lényeg tehát, hogy most a két mutatót összeadva kijön egyfajta végeredmény, ami az előszűrést jelenti a kiemelt támogatásokra való jogosultság tekintetében.

- FTC: 10 + 10 = 20 pont

- MTK: 9 + 8 = 17 pont

- Újpest: 8 + 9 = 17 pont

- Honvéd: 7 + 9 = 16 pont

- DVSC: 7 + 9 = 16 pont

- Vasas: 4 + 9 = 13 pont

- Csepel: 2 + 6 = 8 pont

- ETO: 5 + 6 = 11 pont

- Fehérvár 5 + 8 =13 pont

- Vác: 0 + 1 = 1 pont

- D.újváros: 0 + 1 =1 pont

- ZTE: 0 + 7 = 7 pont

Ebben az összevetésben én négy csoportot látok:

15-20 pont: FTC, MTK, Újpest, Honvéd, DVSC

10-15 pont: Vasas, Fehérvár, ETO

5-10: Csepel, ZTE

0-5 pont: Vác, D.újváros

Ebben a példában most a mindenkori aranyérmesekre készítettem egy egyfajta rating-et, de ugyanez lefuttatható úgy is, hogy az NB-és osztályok minden csapatát megvizsgáljuk azonos elvek szerint, csak nem az aranyérmek számát, hanem a korábbi években elért helyezéseket kell figyelembe venni (súlyozva idő-tényezővel), a városméret és a szurkolószám tekintetében pedig teljesen azonos algoritmus szerint lehet eljárni.

Itt azonban még nincs vége, hiszen miután ez a sorrend kialakult, az egyes osztályokat is differenciálni kell. Erre egy elég egyszerű elvet találtam ki. A pontszámokat felszoroznám annak függvényében, hogy melyik csapat melyik bajnokságban szerepel:

NB1: 5-szoros szorzó

NB2: 3-szeres szorzó

NB3: 1-szeres szorzó

Egy példa:

A Vasasra kijött érték a példában 13 pont. Ha az NB2-ben kezdi meg az igényt, akkor ez 39 pontot jelent, ha viszont az NB1-ben, akkor 65-öt.

De haladjunk tovább! Az egyes csapatokra kijött értékeket ezek után osztályonként összegezném, és annak függvényében osztanám szét a rendelkezésre álló forrásokat az egyes osztályok között. Figyelem, itt még csak az osztályok közötti elosztás történik meg, nem pedig klubszinten! Klubszinten több mennyiségi és minőségi mutatót alkalmaznék a differenciáláshoz, de azzal a kitétellel, hogy a legtöbbet, és a legkevesebbet kapó között nem lehet több különbség, mint 30%. Ilyen mutatók:

- nézőszám-változása

- szurkolói ankétok, rendezvények

- shop forgalma

- eredményesség (gólok, pontok, helyezés az előző bajnokságban)

- stb.

Ezekből sokat össze lehet szedni, de az alap-mondás marad így is a végén; nem lehet 20%-nál nagyobb különbség a központi forrásokból (most a Tao ilyen, de létezhet más megoldás is), de nem értem alatta az MLSZ által fizetett összegeket, melyek teljesítmény-ösztönzők, úgy mint meccspénz, helyezések jutalmazása, stb...

Ma valahol 2 mrdHUF-nál van az átlagos költségvetés az NB1-ben. Sportközgazdászok szerin a bevételek 60-75%-a központi bevétel. Én most azt mondom, hogy maradok a 2/3-os aránynál, ami azt jelenti, hogy egy klubra átlagban egy évben ~1,32 mrdHUF jut. Nem pontosan helyes matematikai értelemben, de ha ennek vesszük a 30%-át, mint maximális különbség, akkor 400 mHUF összeget kapunk eredményként. Ez különbség már ösztönzőerőként hat arra nézve, hogy javítsanak a klubok azokon az adatokon, melyeken pontokat hullajtanak el az értékelésnél.

Az pedig különösen fontos, hogy a klubokat a pontrendszer alapján kijött értékekről és az egyes értékelési pontokhoz tartozó számokról is értesítse a mérést végző társaság (praktice: MLSZ), mert csak ebben az esetben tudnak a csapatok javítani értékelésükön.

A végén fontos megjegyezni, hogy itt és most kizárólag a központi pénzekről, azok elosztásáról volt szó. Ezen kívül a kluboknak még ezer meg egy bevételi forrása lehet, de azokat már tényleg (most, és nem később!) piaci alapon kell működtetni, mert a klubok ezen a téren is elkényelmesedtek, miközben úgy tűnik, hogy nem használják ki a mégoly kicsi magyar piacban rejlő lehetőségeket sem! A vége tehát az, hogy ha egy csapat - nagy tervei megvalósításához - több pénzt akar látni a bevételi oldalon;

1. Kimaxolhatja a központi pénzeket, de ez maximum 400 mHUF előnyt jelenthet számára.

2. Ha nagyobb különbséget akar elérni, akkor bizony a piacról kell behúzni a pénzt.

A fenti számítást, nem kell, és nem is lehet kiforrott metódusként értékelni, viszont rámutat, hogy igenis létezhet olyan finanszírozási rendszer, ami kellően differenciált, piaci működés irányába mozdítja a klubokat, és a pályán és pályán kívüli (!) teljesítményt helyezi előtérbe. Ami fontos még, hogy bonyolultsága ellenére is átlátható, és a klubok számára világos helyzetet teremt a tekintetben, hogy miben és hol kell javulniuk. Fontos még, hogy oersze lehet egy klub költségvetése akármekkora, a fentiek csak a központi pénzek súlyozásáról szólnak, ugyanakkor mindenkinek lehetősége van arra, hogy ezen felül pénzeket vonjon be, avagy saját forrásait használja fel a klub költségvetésének növelésére.

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!