Újpesten talán még két éve sincs, hogy átadták az új piaccsarnokot, de valahogy egyre gyengébben teljesít az üzlet. Na, nem a kofákkal van baj, hanem azzal az egyesülettel, ami a város történetében olyan szerepet játszott, mint maga a városi piac! Az árusok köszönik szépen, jól vannak, de a klubnál aztán vannak bajok… Az új sporttörvény bevezetésével, majd - éppen bizonyos újpesti történések okán – annak módosítása után is erős lejtmenetben van a lila-fehér klub… De ez messzire vezet, nézzük a legújabb fejleményeket; hogy áll a játékos piac a Megyeri úton?

 

Tavaly nyáron úgy sikerült a transzfer-időszak, hogy a leintés után még gyorsan be kellett szerezni három-négy éppen klub nélküli játékost, akik aztán valahogy kirángatták a szekeret a sárból… Így is necces volt a bajnokság vége, és a helyzet komolyságát mutatja, hogy a tulajdonos kiskedvence, a rekord hosszan regnáló Vignjevic állása is odalett…

„Volt már ilyen” – mondhatták sokan, és sajnos nem is igaztalanul, mert a lejtmenet évtizedes hossza alatt bizony volt ott minden! De, ami most van, az talán lehangolóbb, mint egy kupa-kizárás, vagy egy igazolásból történő kizárás, ugyanis most nettó vagyonfelélés megy! Pedig vagyonból eleve nincs sok… Ám lassan az is elpárolog, ami van/volt. De még mindig azt lehet mondani, hogy a tulaj legalább jól járt, mert ő gazdagohatott. Legalábbis elsőre így néz ki, de ha kicsit alaposabban belebonyolódunk a dolgokba, akkor jól látható, hogy egy nagy kalap hátsófertáji végterméket nem ér a belga-módi emberkereskedelem!

Ott kezdem, hogy a távozókért kapott összeg mintegy 200 millió forint (feltételeztem, hogy Obinna árában ugyanaz a diszkont érvényesült, mint Burekovci eladásánál, hiszen azonos klubhoz távoztak). Ez elsőre szép summának tűnik, csakhogy… Ez akkor lenne tényleges nyereség (pénzügyi értelemben), ha az ingyen igazolt játékosok értéke minimum elérné ezt az összeget! Itt jegyzem meg; Pali, igenis van aláírási pénz, csak éppen azt senki nem tudja mennyi, így az ingyen sincs teljesen ingyen… De maradjunk csak a számszerűsíthető adatoknál!

A távozó és érkező játékosok értkének különbözete 150 millió forint. De nem ám az érkezők javára! Azaz, a tulajnak lett 200 millája, a „készlet” értéke viszont csökkent 150 misivel. Mennyi is az eredmény? Igen, pontosan 50 millió forint, ami bizony testvér a papipa kékeresével, egy NB1-es klub költségvetésében ez szemmel épp csak látható tétel. Csak egy példa; a kötelező tesztelések – az MLSZ támogatása ellenére – valószínűleg többe kerülnek majd a bajnoki sorozat egészét tekintve, mint 50 millió…

És itt van még egy fontos tudnivaló; ha a maradék ötven millió nem megy vissza a rendszerbe (hanem mondjuk az utánpótlásra költődik, vagy egyszerűen elkártyázza a tulaj), akkor a csapat szempontjából pont egy kummát sem hasznosul, aminek persze a vége a kiesés elkerüléséért vívott elkeseredett harc lesz… És mit jelent a tulajdonosnak? Semmi mást, csak azt, hogy újabb pénzeket kell majd beletennie – a semmibe! Ha egyáltalán… Azt már régen tudjuk, hogy ez a helyzet senkinek sem jó, a klub és tulajdonosa genetikailag összeférhetetlenek (azt nem tudjuk, hogy mi egyéb okból érheti meg mégis a tulajnak ez…), de az biztos, hogy Újpesten olyannyira toxikus a környezet, hogy a Chinoin-ból a Megyeri útra járnak a receptért!

Most tehát tetőzik az a trend, ami évek óta meghatározó; az marad, és az játszik, aki sehol nem kell, hiszen akiért adnak egy lukas garast is akár, vagy van türelme kivárni, míg a szerződése lejár, az szíves örömest távozik. A kontraszelekció pedig a legritkább esetben sikeres…

És ha most kicsit szélesebbre tárjuk az ablakot, és úgy nézünk szét, akkor mit látunk az élvonalban? Vannak olyan klubok, akik valamilyen egyéni ambíció okán vannak ott, és van egy pár (egyre kevesebb…) nagy hagyományokkal rendelkező klub is. Közülük a Fradi messze kiemelkedik, Kispesten Hemi papa felfogta, hogy szeretett klubja fejlődésének útjában áll, és eladta azoknak, akik nála több pénzt tudnak mobilizálni, az MTK egy elég innovatív focival vegyíti hagyományait, és fiatalokkal operál, a Diósgyőr hosszas útkeresés kezdi megtalálni önmagát, a Zeténél Sallói István vezetésével komolyan megmozdult valami, a Fehérvár kiváló pénzügyi kondíciók mellett gazdálkodik, és még ha most egy ideje el is marad szurkolói várakozásaitól, azért mindig ott van az elején.

És akkor ott van az Újpest, ahol sem egyéni ambíció, sem pedig kiváló pénzügyi kondíciók nincsenek, a hagyomány pedig önmagában édes-kevés… Még akkor is, ha ez utóbbival tényleg Dunát lehet rekeszteni a Megyeri úton!

Ui.:

A cikk nem az Újpest, mint klub ellen, és különösen nem annak szimpatizánsai ellen íródott, hanem éppen ellenkezőleg! Ha komolyan gondoljuk a magyar foci felemelkedését, akkor abban helye kell legyen az Újpestnek. De most komoly az aggodalom, hogy rövidesen nem lesz helye a liláknak ebben az egyébként elég ingoványos világban, amit ma magyar focinak nevezünk…

Pin It

Hozzászólások (1)

This comment was minimized by the moderator on the site

Hihetetlenül rossz koncepciójú, rosszul megírt, unalmas cikk.

Galeazzi
Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!