Priskin Tamás az ETO-ból indult, de a győri szereplések között történt egy s más! Erről, és sok másról is szól alábbi cikkünk. Ladislav beszélgetett a „norvég-ölő” Priskin Tamással.

 

L: Amikor 2000-ben az ETO együtteséhez igazolt, gondolta volna, hogy egy ilyen mozgalmas külföldi karriert tudhat magáénak?
T: Gondolni nem gondoltam, csak álmodni mertem róla. Gyerekkorom óta fociztam és az volt az álmom, hogy egy neves bajnokságban játszhassak. Hála az égnek ez meg is adatott. Hiszen a Premier League-ben tudtam játszani, illetve gólokat szerezni.

L: Ha eddigi pályafutását nézzük, melyik döntésére a legbüszkébb és melyikkel van úgy, hogy megbánta?
T: Nagyon megbánni nem szoktam dolgokat. A legfontosabb amikor az ETO-tól a Watford csapatához igazoltam. Innen indult be a karrierem.

L: Egy pár éve - ha jól sejtem - nem gondolta volna, hogy egy Debrecen-Győr mérkőzésen fog találkozni majd válogatott társával, Dzsudzsák Balázzsal a másodosztályban. Milyen érzés lesz, belegondolt már? A hétvégén meccs, de itt még ön ugye eltiltott lesz.
T: Sajnos mivel a múlt héten elmaradt a találkozó, így a hétvégi meccsre még érvényes a piros lapom, ennek szellemében kénytelen leszek kihagyni.  Balázzsal játszottunk már egymás ellen, és egymás oldalán is, örültem volna és várom, hogy megtörténjen újra.

L: Mennyire volt nehéz, illetve mennyire volt más felvenni a másodosztály ritmusát?
T: A közeg szerencsére nem volt új, már a szüleim is itt dolgoznak az egyesületnél. Az NB2 sokkalta kiegyenlítetteb, sokkal több az azonos képességű csapat. Ami viszont fontos, hogy boldog és büszke vagyok, hogy újra a nevelő egyesületemet képviselhetem.

L: Az idei kupaszereplés sem tartott sokáig, hiszen a legjobb 32-be való jutásért tudott játszani az „osztálytárs” Soroksár csapata ellen, ahol egy szoros meccsen ugyan, de alul maradt az együttes. Min ment el az a meccs?
T: Az első 15 percben kaptunk két gólt, onnan nehéz volt visszajönni. A második részben úgy érzem lett volna lehetőség a fordításra, vagy egy hosszabbításra. Sajnos nem sikerült.

L: Az elmúlt évben a másodosztály középcsapatainak első felébe tartozott a Győr együttese, idén egyelőre viszont úgy néz ki, hogy nagyon nehezen indul meg a szekér. Hogy érzi, mi lehet a probléma az ETO Parkban, ami miatt – mondhatni - évek óta ennyire szenved az együttes, és nem tud szintet lépni?
T: A keret a nyáron átformálódáson esett át, sokan távoztak és sokan érkeztek az utánpótlásból. A tabella nagyon szoros, két győzelemmel akár a 12. pozíció környékére is kerülhetünk. Ez, ahol most vagyunk, nem a reális helyünk. Reményeim szerint a tabella első felébe fogunk végezni.

L: Beszéljünk kicsit a válogatottságról! 2005-ben húzhatta magára első alkalommal a címeres mezt. Mondhatni, akkor írta be magát leginkább a fiatalabb drukkerek és az egész magyar nemzeti labdarúgás történelmébe - a 63 válogatott találkozó mellett -, hogy azt a bődületes nagy gólt bevarrta a norvégoknak. Milyen érzés volt ezt a Slovan játékosaként megélni?
T: Számomra is, mint sokan mások számára, az első helyen a válogatott volt. Abban a pillanatban éppen a Slovan játékosa voltam. Mindig is a maximumra törekedtem, ez akkor se volt másképp. Ám az érzés, hogy közelebb tudtam segíteni a csapatom a célja eléréséhez, óriási energiával tölt el. Mindenki azért dolgozik, hogy maradandót tudjon alkotni.

L: Cseri Tamás a megfelelő példa, hogy a válogatottsághoz senki se lehet elég koros. Ön számít még bármiféle meghívóra, vagy már teljesen a fiataloké a staféta?
T: Ha reálisan nézzük, akkor már nem. A második vonalból alapszinten se könnyű bekerülni. Viszont egy futballistának soha se szabad szerintem letenni arról, hogy ez a dolog motiválja, így én se teszem.

L: Mit tippel, kint lesz a Nemzeti Tizenegy az EB-n?
T: Én mindig pozitívan álltam a dolgokhoz. Szerintem igen. A csapat és a szurkolók egyaránt megérdemlik, pláne egy hazai rendezésű tornára.

L: Mondhatni keretes történet az ön esetében, hogy harmadik alkalommal is magára ölthette a Rába-partiak mezét? El tudja képzelni, hogy innen vonuljon vissza?
T: Nemrég töltöttem a 34-et, ebben a korban már eljátszik ezzel a gondolattal. Úgy érzem nagyon sokat kaptam az ETO-tól, szeretném honorálni.

L: Mit szeretne még elérni aktív pályafutása alatt?
T: A legfőbb cél újra az NB1 lenne, ezért is érkeztem. Ez az álmom, ez a célom, ezért küzdök minden nap.

L: Ha az elmúlt húsz évet nézzük, mennyiben másabb ma a gondolkodása, mint volt anno, gyerekfejjel?
T: Sok minden változott a húsz év alatt, sok helyen megfordulhattam, sok kultúrával és emberrel találkozhattam. Az ember ahogy idősödik, változik. Megtanultam kezelni a mérkőzéseket, másképp lépek már pályára, de ugyanazzal a tűzzel. Nyilván minden kornak megvan a szépsége, de ilyen az élet.

L: Mennyi van még Priskin Tamásban?  Illetve vannak-e célok a foci utáni életre?
T: Első sorban még a fociban gondolkodok. Amíg fizikálisan bírja a szervezetem, addig szeretnék játszani. Ha úgy alakul akkor szívesen dolgoznék és segítenék a klubnak tapasztalataimmal.

Van véleménye a cikkről? Érdekli a magyar foci?

További tartalmakért kövesse a Semleges Térfél adásait, illetve a Ladislav bemutatja facebook oldalt.

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!