Mi a szurkoló és a szakember közti különbség, ami egyben össze is köti őket? A szurkoló tudja a választ a, „mit?”, a szakember pedig tudja „hogyan?” kérdésekre. A kettő hozza létre a produktumot, esetünkben a sport-eredményt. A Semleges Térfél - lelkes amatőrök (szurkolók) társasága – ezt felismerve fórumot biztosítunk a sport bármely területén dolgozó szakemberek számára.

Elsőként Klink Zoltán „Az állóképesség” című munkáját mutatjuk be. Szurkoló és edző egyaránt olvassa figyelemmel!

Az állóképesség fogalma  

Állóképességgel a szervezetnek azt a tulajdonságát jelöljük, amellyel hosszan tartó, viszonylag erős iramú, ellenállású terheléseknél mozgósítja a végrehajtáshoz szükséges energiát. Egy rövidebb meghatározás is szerepel a mindennapi szóhasználatban, amely szerint állóképességnek nevezzük a szervezet fáradással szembeni ellenállóképességét a hosszan tartó sportbeli erőkifejtéseknél. Az állóképesség lehetővé teszi azt, hogy a teljesítmény szintje a szükséges idő előtt ne csökkenjen. Az állóképesség nagy mértékben edzhető tulajdonság.

Edzéselmélet vs tapasztalat 

Az edzéselmélet alaptézise szerint a határterhelés alkalmazhatósága hetente 1 vagy maximum 2 alakalommal lehetséges. Ez ugyanolyan dolog, mint a zsírégetés, ahol a munkavégzés megkezdése után 30-40 perc múlva kapcsol be valaki valamit annak érdekében, hogy elkezdődjön a lipidek oxidációja. A kérdésem ott is ugyanaz volt: ki dönti el és miért? A válasz soha nem érkezett meg. Az emberi test egy csodálatos gépezet, mindig csak annyit ad nekünk magából, amennyit kérünk. A töretlen fejlődéshez minden téren szükséges az előrelépés, az újítás varázsa. Vajon miért nem tudja a 2 éves önállóan megmosni a fogát? Miért nem a másodfokú egyenlet megoldóképletével kezdi az elsős az elemiben? Mert nincs meg hozzá a képessége!

Ez az a pont, ahol belép a rendszerbe a fejlesztés. Mindig van zéró pont. Ahonnan el lehet indulni, de a felső határ a csillagos ég. A fejlesztés a versenysportban feltételez egy mindenek feletti hozzáállást, a cél érdekében történő lemondást. Én is ezt feltételezem azokról, akikkel együtt dolgozok.

A címeres mezt felvenni kiváltság, eljutni egy világversenyre, olimpiára csak nagyon keveseknek adatik meg. Ezért aztán, ha az edzés mennyisége, vagy az intenzitása nem tetszik valakinek, meg kell kérni a távozásra, hiszen elég sokan toporognak mögöttük azért, hogy a helyükre léphessenek. Abban az esetben lehet elérni eredményt, ha a sportoló magán is látja a fejlődést, ha érzi azt, hogy az elvégzett munkának eredménye van. Hibapont mindig létezett, tökéleteset alkotni borzasztóan nehéz. De fogadjuk el és induljunk ki abból, hogy a terhelés, pihenés, étkezés szentháromsága az előírt módon történik. Amennyiben ebből a trióból valaki kiesik, összedől az építmény. 

A klasszikus edzéselmélet mikro-, mezo-,   és makrociklusokra osztja fel a terhelési időt.  Ezzel szemben én azt mondom, hogy dobjuk a szemétbe ezt az elméletet! Miért? Mert általánosít! Mire gondolok? Vegyük sorra!

  1. Alapozás
  2. Formába hozás
  3. Versenyszituációs gyakorlatok

Az 1.pont a tökéletes lefárasztás ideje. Számtalan alapozást átéltem pályafutásom alatt és már akkor sem értettem, miért csak januárban és júliusban használjuk a konditermet. Miért van az, hogy a labda az alapozás első 4-6 hetében csak elvétve kerül elő? Hiszen ezért vagyunk, a játék öröméért és pont azt veszik el tőlünk. A másik oldalon meg a felkészületlen test találkozott egy olyan terheléssel, amit 6-8 hónapig nem is gyakorolt. Ezért vagy sérülés, vagy a totális kudarc volt a párunk, a sikerélmény soha.

Új szemléletet!

Edzői pályafutásom kezdetén az Nb1-es VASAS-nál voltam Mészöly Géza segítője, mint erőnléti edző. Azt tudom, hogy a beégetett gyakorlatokkal nagyon nehéz szembeszállni, forráshiánnyal küszködve pedig egyenesen öngyilkosság elkezdeni egy olyan jellegű munkát, ami teljes embert kíván minden szinten. Én pedig mégis megpróbáltam a lehetetlent, saját finanszírozással etettem a játékosokat, hogy ne dőljenek ki a délutáni edzésre. De széllel szemben nem lehet, két év után feladtam az értelmetlen harcot. Ma is azt mondom, hogy ha megkapnék egy Nb1-es labdarúgó csapatot, három-négy hónap alatt európai mércével is magasan jegyzett társaságot hoznék össze ERŐNLÉTI SZINTEN! Ez viszont nem fog bekövetkezni, mert a magyar labdarúgók zöme képtelen edzeni. Nincs meg bennük az az elhivatottság, ami jellemzi azokat, akikkel most foglalkozom. Tehát az alapozás nálam kiesik, helyette belép a pályafutás végéig tartó aktuális zéróponttól való töretlen fejlődés. Így válik értelmetlenné a 2. és 3. pont is.

Nehéz volt ezt beleverni a fejekbe, nehéz volt elmagyarázni, hogy amit idáig csináltak, az már idejemúlt. Ma az élsport gladiátorokat igényel. Ha tetszik, ha nem! Először legyen erős, magas, állóképes, harcias és csak utána legyen ügyes.

Tapasztalattól a tudományig

A tudomány már elég régóta rendelkezik az analitika ágával, nemkülönben a SOTE Terheléstudományi Intézete régóta foglalkozik a válogatott sportolók spiroergometriás vizsgálatával. A felkészülés kezdetén kötelező elvégeztetni ezt a felmérést, mert ez a zéró pont.

 

A táblázatból láthatóvá válik többek között a sportolók törésponti adatai, illetve a felhasznált oxigén mennyisége. Ezek azok a paraméterek, amik alapján az erőnléti edző dolgozik. Amennyiben nincs ilyen, csak vaktában, éjszaka lövöldöző cowboy leszel, aki néha talál, de többnyire célt téveszt. Én megértem, hogy ez sok pénzbe is kerül, de eredményt csak befektetéssel lehet elérni.

Viszonyításképpen a nemzetközi trend szerint a férfi olimpikonoknak a minimális VO2 max. (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége) értéke 63 mmol/liter/kg. A nőknél ez az érték a 75-80%-ot kell, hogy elérje. Tehát ezt a minimum, amit ki kell kényszeríteni a testből. De hogyan? Semmi esetre sem extenzív terheléssel.

A „red zone” elve a határ-, illetve a határon túli terhelés sorozatos átlépésével operál. Ehhez nem árt ismerni a szuperkompenzáció fogalmát, és működését. A szuperkompenzáció a test válasza a rendszeres fizikai aktivitásra, azaz az edzésre. A test a terheléshez optimalizálja a működését.

Az edzés során csökken a teljesítményszint („fáradás”), a regenerációs szakasz végén pedig megjelenik az edzés által elért szuperkompenzáció, azaz itt mérhető, hogy az előző edzés milyen plusz-teljesítményhez segítette a sportolót. Amennyiben ezt értjük (tanuljuk meg!), és tudjuk mérni (vannak eszközök!), már csak a kompenzálandó rész határait kell megcéloznunk ahhoz, hogy ezt kapjuk:

A terhelési szint meghatározásánál vegyük figyelembe a felmérés adatait, és az edzés ideje alatt a lehető legtöbbször kényszerítsük a sportolót, hogy átlépje az anaerob küszöböt. Ennek eredménye lesz a következő:

A test alkalmazkodása folyamatos a határterheléshez, ezért a nyugalmi pulzust lejjebb tolja és a terhelési felső holtpontot is módosítja. Ezzel párhuzamosan a meglévő terhelés üteméhez igazítja a perctérfogatot és verőtérfogatot, aminek eredménye az lesz, hogy a terhelési görbék egyre laposabbak lesznek, míg a megnyugvási szakaszok egyre meredekebbek. Mi fog tehát változni? Az az időintervallum, amit a játékos a törésponthoz közelítve megtesz, tehát a komfort zónája. Egyszerre több irányból is fejlődést érhetünk el! Ne feledjük, a küszöbterhelés elviselése javarészt pszichés tényezőktől függ, így minél többször ismeri meg ez ezzel járó fájdalmat, annál jobban fog alkalmazkodni hozzá. Ez pedig minden egyes versenyen és mérkőzésen centimétereket, gólokat, védéseket jelenthet.

Az erősen elméleti első rész után a következő részben már korábbi edzői munkáim során kinyert, valós körülmények közt mért adatokat fogok bemutatni a gyakorlati megvalósításról, és annak hatásairól.

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!