Igen kérem, ahogy olvassátok: KI-FEK-TE-TÉS. Bármilyen furcsa a szó, közgazda zsargonban a hazai vállalatok külföldi befektetéseit jelenti. Nem kell félni, nem egy mély gazdasági elemzés következik, hanem egy olyan írás, ami kísérletet tesz arra, hogy a jelenkor politikai, gazdasági viszonyain belül értelmezze "football iparunk" külföldi terjeszkedését.

A legutóbbi hír szerint a Leisztinger Tamáshoz tartozó Arago Csoport lett a szlovák másodosztályban szereplő FC Košice többségi tulajdonosa. De nem ez az első - és felteszem, nem is az utolsó! - ilyetén jellegű tranzakció, hiszen a magyar foci a Kárpát medence teljes területén aktív befektetési politikát folytat.

Talán leginkább közismert, hogy a horvát Eszék csapatát Mészáros Lőrinc tulajdonolja, de akadnak más magyar érdekeltségek is a dél-szláv államok területén. Szlovéniában, Lendván Végh Gábor, a ZTE tulajdonosa birtokolja a helyi klubot (Nafta Lendava), Szerbiában pedig Topolyán magyar pénzből épül és működik az akadémia. Az akadémiák támogatása Csíkszeredára, Sepsiszentgyörgyre, Munkácsra és Dunaszerdahelyre is milliárdos összegek érkeznek hazánkból. Hogy ne feledjem: a Dunaszerdahely (DAC) tulajdnosa, Világi Oszkár szlovák állampolgár, magyar gyökerei nem kérdőjelesek, ahogy az se, hogy a MOL leányvállalata, a Slovnaft vezetője.

A fentiek után nem nagy kunszt kijelenteni, hogy határozott expanzió van a szomszédos országok irányába, a - jórészt - magyarlakta területek lassan teljes lefedésbe kerülnek. Amikor szóba kerül a téma, sokan azt mondják, hogy "azért van mindez, mert így egyszerűbb lenyúlni a nagy pénzeket", meg azt, hogy "ez is csak amolyan politikai lózung, sajnos... milliárdokkal megtámogatva". De én ezt teljesen másképp látom!

Kicsit messziről kezdem, de igyekszem röviden: Orbán Viktor 2019 márciusában tartott gazdasági értékelő beszédében négy célt fogalmazott meg. A többit mellőzve, most csak az általa is használt "kifektetéssel" foglalkozunk, mert bizonya négy cél egyike az volt, hogy erősíteni kell a hazai vállalatok külföldi befektetési tevékenységét. Már most jelzem, hogy a fociban látható terjeszkedés gazdasági téren ugyanúgy jelen van, és szintén egy stratégia része! A klubvásárlások, utánpótlás támogatások tehát nem ad hoc dolgok, és elsődlegesen biztosan nem is a lenyúlásról szólnak (persze, hogy aztán ki mit csinál a támogatásul kapott pénzzel, ott helyben, nem tudom...).

De mi értelme van tőkét kivinni? Hát nem éppen az a baj Magyarországon, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű tőke? Ez utóbbi kérdésre én magam adom meg a választ; ez már régen nincs így! Tőke, likviditás van, inkább olyan befektetési lehetőségekben van hiány, ami a tulajdonosokat az elvárt megtérüléshez segíti. Az első kérdésre pedig nem már, mint Matolcsi György adja meg a választ; "Egy tőkeerős és termelékeny hazai vállalati szektor képes lehet elérni a következő szintet, a határon túli befektetéseik növelését. A tőkeexport révén jelentősen csökkenne a hazai termék (GDP) és a nemzeti jövedelem (GNI) közötti rés."

Ez nem jelent mást, mint azt, hogy amíg a külföldi befektetések hasznának hazautalása magasabb összeget tesz ki, mint a magyar vállalatok külföldről hazautalt nyereségei, az kiszolgáltatottá teszi a gazdaságot. Gondoljunk bele; egy Audi-Mercedes nagyságú vállalat olyan komoly összegeket mozgat, hogy az bizony nemzetgazdasági szinten is jelentős tétel. Márpedig, ha a hasonló méretű cégek döntő többsége kiutalja a Magyarországon megszerzett (azaz az általunk megtermelt!) nyereségét, az komoly gazdasági problémákat okozhat.

Mit kell tenni tehát? A modell előttünk van; Németország! Ha a német gazdaság kisebb bajba kerül, mert csökken a hazai kereslet, csökken a hazai termelés, akár a foglalkoztatottság is visszaesik, nincs akkora nagy baj, hiszen a német cégek külföldi leányvállalatai nyeresége, annak hazautalása támaszt nyújt a gazdaság számára, így könnyebben kijön a gödörből, mintha kizárólag hazai termelés folytatnának. És láss csodát, a németek gazdasági tevékenysége stratégiai szempontból nem más, mint hogy a kelet-európai régiót - befektetései által - saját termelő bázisává tette.

Az itt termelt nyereség pedig hihetetlen mértékű stabilitást ad gazdaságuknak. És persze Kína felé is nyitni kellett, hiszen Kelet-Európa már "zsebben van". Csúnya hasonlat, de életszerű: ami nem ment a két világháborúval sem sikerült, azt most gazdasági eszközökkel elérte Európa mára legerősebb állama: gazdasági élettere bőven meghaladja XX. század őrültjei által valaha is elfoglalt területek nagyságát. És persze az ezeken a területeken élők sem jártak rosszul...

A minta tehát adott, és talán nem kell mondani, de az Otp, a MOL, a Richter mellett a magyar cégek egyre intenzívebb akvizíciós tevékenységet fejtenek ki a régióban. Nem véletlen, hogy a bank, és az olajcég már elérte/meghaladta az osztrák hasonló iparági cégek méretét, de a többi iparágban, a mezőgazdaságtól az információ technológiáig is megfigyelhető egyfajta "totális letámadás".

Na, most akkor vissza a focihoz! Mi értelme van tehát annak, hogy a Kárpát medence egész területén legyenek magyar érdekeltségű fociklubok? Nagyon hasonló, mint a makrogazdaságban: a külföldön megtermelt javak (játékosok) hazautalása (leigazolása belföldre, honosítása a válogatottba) a hazai ipar (footbal-iparág) gyengébb produktumát képes ellensúlyozni! Egy másik hatás; a szabályokat nem sértve (!) a hazai élvonalbeli klubok számára szintén élvonalbeli klubokban (persze más országokban) szerezhetnek tapasztalatot, edződhetnek azok a játékosok, akik a közeli jövőben a hazai csapatok húzóemberei lehetnek! 

Aki azt gondolja, hogy ez nem egy zseniális ötlet, az szerintem rettenetesen téved! Aki pedig azt gondolja, hogy akkor ezzel most minden problémát megoldottunk, azzal pedig vitatkoznom kell! Minimum két kényes pontja van ennek a stratégiának, amiket kérdések formájában világítok meg:

- Biztosak lehetünk abban, hogy a támogatásként, tulajdonosi befektetésekként kapott összegek jobban hasznosulnak a környező országokban, mint itthon?

- Talán először nem itthon kellene a szakmában rendet tenni, majd pedig a működő technológiára építeni a "külföldi termelést"?

Az első kérdésre nem tudjuk a választ, csak reménykedhetünk benne, hogy a hazainál jobban elkötelezett helyi erők számára inkább a pénzek hasznos elköltése lesz a fő szempont. Saját tapasztalatként azt mondom, hogy erre igen jó esély van (persze mindenütt vannak sajnos kóklerek...). A második kérdés pedig azért vetődik fel, mert ha jobban belegondolunk, a Mercedes nem a mi technológiánkra építve adott pénz arra, hogy azt vigyük tovább fejlesszük, hanem éppen fordítva, a saját technológiáját telepítette, ami őt magát a világ egyik vezető autógyártójává tette. Tőlünk pedig "csak" a pontos, rendes munkát várja el, mert tudja, hisz benne (hihet is!), hogy az általa fejlesztett termék mindenkor megállja a helyét a világpiacon!

Ahogy tehát adott volt a példa makrogazdasági szinten gazdasági a terjeszkedésre, úgy vegyük észre a példát vállalati szinten is! A stratégia kész, elindult, működik a gépezet, de bizony nem lehet megkerülni, hogy kell a nemzetközi viszonylatban is versenyképes technológia, kell tehát a nemzetközi szinten is versenyképes szakmai munka Magyarországon is! Ez nem lehet, nem szabad megkerülni, mert különben könnyen előfordulhat, hogy a kiváló gondolatra megmozgatott milliárdok az ablakon kidobott pénzzé válnak...

HAJRÁ MAGYAROK!!!

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!