A Pesti Hírlap – hangsúlyozom, a Pesti Hírlap! – riportot készített Lőw Zsolttal, a Paris Saint-Germain asszisztensedzőjével. Újpestről 2002-ben - alig 24 évesen -Németországba szerződött, ma már edzőként tevékenykedik. A milliárd eurós PSG-nél nem kisebb nevekkel dolgozik, mint Mbappé, Neymer, Icardi, Navas, vagy Verratti. Sok téma volt, de nekem az Újpestet érintő mondatok a legfontosabbak… de szólt más témáról is. Nézzük, melyek ezek!
„Az Újpest valóban fontos része az életemnek, de most nincs reális esélye annak, hogy hazatérjek. Az más kérdés, hogy szeretnék segíteni a klubnak, mert ami most otthon, a negyedik kerületben történik, arra nincs más szó, mint a betegeskedés.
Úgy gondolom, Roderick Duchatelet jót akar, csak valahogy ez nem látszik. sem a döntésein, sem a csapat eredményein. vissza kellene állítani a régi tradicionális címert, és talán a szurkolók, az egyébként hihetetlenül lelkes, a csapatért bármire képes szurkolók szimpátiáját is visszanyerhetné.
Bár lehet, hogy ez már késő. Egy ilyen múlttal rendelkező klubot nem így kellene működtetni, a csapatnak nem ezervalahányszáz néző előtt kellene futballozni, és legfőképpen nem több mint kétszáz kilométerre a Megyeri úttól úgynevezett hazai pályán.”
Sokat ehhez nem lehet hozzátenni, hacsak nem annyit, hogy talán érdemes lenne meghallgatni, és reagálni ezekre a gondolatokra. Értem; mondjuk azt, hogy Duchatelet jót akar. De ha ez nem látszik, mehet a lecsóba az egész „jóakarás”! nincs itt másról szó - akár jót akar, akár nem… -, mint hogy a szurkolók és a tulajdonos között nincs meg a kémia – és kész! Nincs miről beszélni!
Példa: odavagy a Nőért, de egyszerűen nem tudod ezt éreztetni vele… Mi lesz a reakció? Valagon rúg, ahogy kell, mert neki az kevés, hogy tátott szájadból csorog a nyál, ahányszor csak ránézel. Miért éppen egy ilyen serdülőkori példát hozok? Hogy az Újpest kiskorúként viselkedő tulajdonosa is megértse! Persze, ha van, aki lefordítsa neki…
„Bár lehet, hogy ez már késő”: nem lehet, ez totálisan biztos! A helyzet olyan szinten elmérgesedett már, hogy nincs rá jobb szó, mint – idézem megint! – betegeskedés! Ez kérem egy szepszis, egy kiterjedt fertőzés, ami most már az egész testet megfertőzte! Nincs más, mint drasztikus megoldás, ma már a tüneti kezelés nem segít…
És ezzel még nincs vége, mert ugye ismerősek a következő mondatok is valahonnan? Nicsak:
„Egyébként is az a véleményem, hogy a tradíció talán a legfontosabb a futballban, azt nem lehet sem pénzért, sem parancsszóra adni-venni. Nekem a magyar futball úgy az igazi, ha ott van benne egy erős Fradi, Újpest, Honvéd, Vasas, Videoton, Győr, Pécs, Debrecen… folytassam?”
Ahha… A Semleges Térfél szinte minden adásában, és a külön ennek a témának szentelt, a stílus-, identitás-, filozófia kérdéseit feszegető vlogjainkban is rendre említjük ezeket az itthon kutyába se nézett fogalmakat! Persze, ezt is elkoptatták a magyar foci haszonélvezői… Köszönjük, de elég volt! Ha nekünk nem lehet hinni, a világ egyik top-klubjánál – és előtte is! – valamit már letett szakembernek talán lehet(ne) hinni végre! Tessék minket sz@rba nézni, de most már azért ugye kezd kicsit kényelmetlenné válni a helyzet? Ha nem, az a rosszabb…
