Manapság elég nehezen képzeli el egy átlagos érdeklődésű, 30-40 éves magyar futballszerető, hogy egy ma már nálunk jóval előrébb tartó futballnemzet bajnokságát magyar edzők határozzák meg. Akik játékos-pályafutásuk nagy részét külföldön töltötték, kapcsolatot építettek, nyomot hagytak, ők most is külföldön dolgoznak, leginkább németalföldi területen.

Ha a Serie A-ra szűkítem nehéz elképzelni, hogy a jövőben magyar edző ülhet a padon, utoljára Détári Lajos tette le a névjegyét a bajnokságban. Emlékszem az újkori történelemben büszkeséggel töltött el, ha Filkor felkerült a cserepad szélére az Internél, ha Tőzsér a Genoaban box-to-boxolt és nem instagramozott, ha Koman a Sampban kezdő volt, vagy Rudolf gólt rúgott a Milannak. Bennem ezek nyomot hagytak, de ez elég lesz arra, hogy ezekre a srácokra emlékezzenek? Van kapcsolati háló? Fogják még őket Misternek szólítani valamelyik olasz csapat padján? Remélni tudom, elképzelni nehezebb.

1920-as évek… Az MTK sokszoros válogatott, többszörös bajnok támadója Károly Jenő volt az első fecske. Hat éve dolgozott Itáliában amikor kvázi bajnok lett a Juventussal. Hihetetlen történet, de a több mérkőzéses bajnoki döntő közben hunyt el, mindössze negyven évesen. Olaszországban nagyon jó volt a megítélése, hatalmas tisztelet övezte. Ebben az időszakban a magyar futball az olasz előtt járt, Károlyra úgy tekintettek, mint aki átadja a tudást egy fejlettebb futballkultúra révén. A bajnokságban a légiósok többsége magyar volt, csapatonként két-három játékos szerepelt, akik nem egyszer játékosokból lettek közvetlenül edzők.

Ilyen volt Viola József, aki játékosedző volt a Juventusnál, Károly Jenő halála után ő vette át a zebrákat. Később volt a Milan, az Inter és a Lazio edzője is, húsz évig dolgozott az országban, nevét később Giuseppe Violára változtatta és lemondott magyar állampolgárságáról. Ebben az időszakban egymásnak adták a kilincset a magyar edzők a csapatoknál, az Udinese esetében több mint 10 éven át csak magyar edző dolgozott, illetve kis kihagyásokkal az Internél, Bresciánál, Modenánál és a Bolognánál is. Ekkor kezdett dolgozni Udinében, majd Cataniában Czeizler Lajos, aki végül 1949 és 1952 között ért fel a csúcsra a Milannal. Kalandos életutat járt be, volt a Squadra Azzurra vezetője, a Samp és a Fior edzője, pályafutását végül a Benficánál zárta le.

Az 1930-as évek változást hoztak a magyar-olasz futballkapcsolatok terén. A fasiszta politikai vezetés miatt idegenlégiós nem játszhatott a bajnokságban, de az edzők terén nem volt szabályozás. Eddigre az olasz foci utolérte és megelőzte a magyart, a trénerek megbecsülése viszont változatlan maradt. Az 1933/34-es szezon 18 csapatából csak 6nál nem fordult meg magyar edző. A korszak legsikeresebb magyar szakembere az olaszoknál Weisz Árpád volt, aki itthon elhanyagolható szakmai tevékenységet folytatott, élete nagy részét külföldön töltötte. Párszor ugyan szerepelt a válogatottban, de edzőfejedelemként nem az itt töltött évek miatt hívták. Szakmai kézikönyvek jelennek meg a mai napig is olasz nyelven, amik kimondva is Weisz Árpád edzéselméletéhez nyúlnak vissza. Az 1929/30-as szezonban bajnoki címet szerezett az Interrel, emellett két ezüstérmet gyűjtött a milánóiakkal, majd a fénykorát élő Bolognával kettő és fél scudettot szerzett. A két csapat kispadján több mint 250 bajnoki mérkőzésen ült, ezentúl a sok magyart foglalkoztató Bari gárdájánál is dolgozott. Szinte minden olasz szaklap, a száz valaha volt legjobb edző közé sorolja. Emlékét a mai napig őrzi az Inter és a Bologna is a stadionja előtt.

A nagy Bolognánál ezekben az években a magyarok szállították az eredményeket, a bajnoki címek előtt Lelovich Gyula kétszert vezette dobogóra a piros-kékeket, az AS Románál is dolgozó Kovács Lajos közvetlenül Weisz sikerszériája előtt ért el egy negyedik helyezést. Lelovich harminc éven át dolgozott edzőként az olaszoknál, a Bolognánál négyszer, a Livornónál kétszer fordult meg. Weisz mértékű sikert nem ért el, de jelentős erdménynek számított Feldmann Gyula ezüstérme az Internél és bronzérme a Torinónál. Ő szép sikereket ért el játékosként itthon is, előbb a Ferencvárosban szerepelt, majd az MTK-ba igazolt, ahol három bajnoki címet szerzett, a válogatottban is többször szóhoz jutott. A torinói Bikák nem csak neki köszönhetnek szép eredményeket, ha magyarokról van szó. Két évvel Feldmann bronza után Molnár Ignác ezüstérmet szerzett a 38/39-es szezonban. Ő nem dolgozott sokáig Itáliában, csak egy állomás volt a karrierjében, Belgium, Hollandia, Ausztria és török csapatok, pl. a Fener mellett.

A Roma első magyar edzője Baar János volt, akivel harmadik helyen végeztek a Farkasok a 31/32-es szezonban, őt Kovács Lajos váltotta a kispadon, Baar ezután a Barinál ért el közepes eredményeket. A város másik csapatánál a Lazionál két ma is jól csengő név dolgozott, Molnár Ferenc és Kertész Géza személyében. Kertész egyébként a Románál is volt edző, nemcsak a szerbek, mint Mihajlovic és Kolarov volt képes mindkét csapatnál megkedveltetni és megutáltatni magát egyszerre.

Magyar edzők váltották egymást a Genoánál is, a legjobb eredmény Székány Géza negyedik helye volt, de említésre méltó Orth József szerepvállalása is. Ő az MTK kiismerhetetlenül cselező csatára volt, későbbi igazi világvándor. Szövetségi kapitány volt Chilében és Peruban, de dolgozott Franciaországban, Németországban, legnagyobb csapata a Porto volt. Az AC Milannál magyar szakember később tette le a névjegyét, de mindenképpen meg kell említeni Bánás József felvidéki, korábbi Vasas és Ferencváros labdarúgó nevét. Négy szezonon át irányította a Rossonerit, több edzőtársához hasonlóan játszott is az adott csapatban, ahol később edző lett. Több mint száz meccsen irányította a milánóiakat, későbbiekben Észak-Olaszországban telepedett le és a környéken dolgozott, a Bresciánál és a Cremonese csapatánál.

Az új évtized is magyar sikerrel kezdődött, méghozzá az AS Romanál. Schaffer Alfréd az 1941/42-es szezonban bajnoki címet szerzett a fővárosiakkal, több szezonon át irányította a bordó sárgákat, de ez volt a kiemelkedő szezonja. Közben pár meccs erejéig a magyar válogatottat is vezényelte. Játékosként német és osztrák csapatoknál játszott zömében, itthon a kor kiemelkedő csapatában, az MTK-ban szerepelt. Edzői sikerei után Olaszországból faji üldöztetés miatt tért haza és a Fradit irányította. Nem sokáig volt azonban maradása Magyarországon, a Bayern München szerződtette, később itt, Németországban hunyt el.

A 40-es években kezdődött el a magyar szakemberek számának csökkenése, a Roma sikerén túl, Czeizler Lajos Milanja ért el szép eredményeket, de ő is 1949-től kezdődően. Három év alatt egy bajnoki címet és két második helyezést értek el. Mint korábban említettem ő is a 20-as évek végén érkezett az országba, nem volt újkeletű a szerepvállalása. Minden idők legsikeresebb magyar edzője volt, több mint tíz címet gyűjtött be együttesen Lengyelországban, Svédországban és Olaszországban. 1954-ben világbajnokságon vezette az olaszok legjobbjait, rendkívül innovatív és korát meghaladó edzőként jellemzik őt a jelentések.

Az 50-esévek megkerülhetetlen magyar sikerkovácsa Dr. Sárosi György volt. Igazi sportcsaládból származott, egyik testvére Béla, hozzá hasonlóan válogatott labdarúgó lett, másik testvére László vízilabdázó volt. Nemcsak a sportban tűnt ki a Fradi ikon, jogi végzettséget szerzett sportpályafutásával párhuzamosan. Több világbajnokságon szerepelt, számtalan Fradi gól fűződik a nevéhez, kiemelkedő játékintelligenciájú labdarúgó volt. Edzői pályafutását szinte teljes egészében Olaszországban töltötte, a Bari volt az első csapata, a siker viszont Torinóban a Juventus gárdájával következett be. 1951/52-ben bajnok lett, egy évvel később második. Maradva Észak-Olaszországban a Genoa csapatához távozott, ahol nem állt rendelkezésére olyan keret mint előtte a Juvénál, de a Griffekkel bennmaradt az első osztályban, középcsapatként végeztek, erőn felül teljesítve. Két év után ismét tovább állt, ezúttal a Romához vezetett az útja, két részletben három évig edzette őket, egy erősebb kerettel közvetlen az élmezőny után végzett ötödik és hatodik helyen. Később ugyancsak a hatodik helyen ért célba 57/58-ban a Bolognával. Utolsó csapata Olaszországban a korábban sok magyar edzőt (Hlavay György, Schoffer Imre) foglalkoztató Brescia volt.

Sárosi kortársa volt Guttmann Béla, de emberileg teljesen különböztek. Guttmann nehéz, makacs és meglehetősen puritán ember hírében állt, de szakmailag megkerülhetetlen volt. Egyik csapatról a másikra vándorolt, egyrészt ezen tulajdonságai, illetve ars poeticája miatt, miszerint a harmadik szezon halálos. Sehol nem töltött emiatt hosszabb időt. Játkosként az MTK-ban szerepelt, illetve Ausztriában, mielőtt Amerikába távozott. A lehetőségek országában több mint 6 évig focizott, de összeségében tizenkét ország több mint húsz csapatát irányította. Olaszországban Padovában kezdett, legnagyobb sikere a Milan élén egy harmadik hely az 54/55-ös szezonban. Ezután folytatta vándorútját szerte a világban és márt nem tért vissza Itáliába, a Benficával kétszer nyert BEK-et.

A 60-as éveknek sajnos már csak egyetlen magyar főszereplője volt, Hidegkuti Nándor személyében. Ő volt az utolsó magyar edző, az ő nevéhez fűződik az utolsó siker is. Az 1961/62-es szezonban harmadik lett a violákkal az aranycsapat világhírű támadója, megnyerte az olasz kupát és a KEK-et is a lila fehérekkel. Az MTK csatáráról egész estés értekezést lehetne tenni, olasz szerepvállalása a firenzeiek után a jóval kisebb Mantovánál folytatódott, innen tért haza és lett a Győri ETO vezetőedzője. Nevét viseli ma is a budapesti kék-fehérek stadionja.

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!