Nem szokásunk egy-egy játékosról írni, most sem teszünk kivételt, hanem csak egy játékoson keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet általunk fontosnak tartott kérdésekre. Halmosi Péter - profi pályafutását végét bejelentő nyilatkozatában - csalódottságának adott hangot, mondván; "Szerintem nem ezt érdemeltem volna ennyi év után." Eddig semmi különös - mondhatnánk -, de ne felejtsük el, hogy Halmosi pályafutását tekintve az utóbbi évtizedek sikeresebb labdarúgói közé tartozott, aki nem egyszer komoly kritikával illette aktuális klubját, de a játékvezetőket, és adott esetben a szurkolókat sem kímélte. Ő ezt azzal magyarázta, hogy a lelkiismerete nem lenne tiszta, ha akkor és ott nem szólal fel, ahol és amikor azt megtette.

Tévedés ne essen, nem fogjuk véleményezni ezeket a megnyilatkozásokat. Már csak azért sem, mert nem vagyunk olyan pontos, és hiteles információk birtokában, ami alapja lehetne egy korrekt vélemény-formálásnak. Sokkal inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy - mint tudjuk - Halmosit négy-öt alkalommal zárták ki a Haladás keretéből. Egyesek szerint ő volt a játékos-diktatúra vezére, mások szerint viszont nem tudta elviselni, hogy szinte módszeresen hajtották végzete felé szeretett klubját. Nem tudjuk, de a tények makacs dolgok: Kovács Ferenc, Szentes Lázár, Kuttor Attila és Mészöly Géza vezető edzők regnálása alatt történtek ezek a kizárások. Most legutóbb "csak" annyi történt, hogy sem a szerződése lejárta előtt, se pedig utána nem kereste senki ez ügyben...

Könnyen lehet erre legyinteni, elintézni annyival, hogy negyven évesen éppen ideje volt abbahagyni... de számunkra nem ez az érdekes a történetben. Az viszont sokkal inkább, hogy soha, egyik kizárás esetén, vagy most, amikor a szerződés egyszerűen "kifutott", senki, semmilyen magyarázattal nem szolgált. Persze a magyarázkodás az mindig gyanús, éppen elég lett volna egy korrekt tájékoztatás! Mert az, hogy "fegyelmi okok miatt", "öltözői események okán", és hasonló szófordulatok csak a tények elhallgatására szolgálnak. Nem biztos, hogy mindenkit érdekel egy játékos és a klubja viszonya, de ezzel együtt sem magánügye az érintetteknek, hogy mi történik egy klubnál.

Most - ha akarom - azt mondom, hogy Halmosi mindig látta, hogy rossz az irány, ennek hangot adott, de lám, nem hallgatták meg, hanem elüldözték, a vége pedig az lett, hogy az Nb2 végén kullogó együttest az önkormányzatnak kell kimentenie a csődhelyzetből. Ha akarom, akkor úgy is magyarázhatom az eseményeket, hogy Halmosi hosszas aknamunkával a klub ellen dolgozott, és hiába zárta ki a jószándékú vezetés időnként, mégis visszaszivárgott, ezzel tönkre téve az egyesületet. Mindkét verzió csak spekuláció, feltételezés, a valósághoz nem tudom mennyi közük lehet - gyanítom kevés...

Ez itt kérem a nagy gond! A magyar fociban - mint ez az eseménysor is mutatja - totálisan átláthatatlan viszonyok uralkodnak:

  • Az edzők, akik részt vesznek a nagy edző-keringőben úgy adják elő magukat, mint a nagy football-titkok tudói - miközben (foci-)műveletlenségük soha nem látott szintekre degradálja szeretett sportunkat. Tisztelet a kivételnek!
  • A klubok, bár igen jelentős mennyiségben használnak fel adófizetői, közpénz jellegű forrásokat, nem érzik kötelességüknek, hogy gazdálkodásukról, anyagi jellegű adataikról számot adjanak. Azok az éves beszámolók és mérlegek, amiket leadnak, és nyilvánosságra hoznak, mindenre jók, csak arra nem, hogy képet kapjon a szurkoló (vagy akárki más!) a klubok anyagi jellegű dolgairól.
  • A játékosok, edzők, és úgy általában a klub-alkalmazottak - státuszukból adódóan! - hasonló módon járnak el, mint a munkaadójuk maga: semmi érdemit nem kommunikálnak. De legalább az ő működésük érthető, hiszen erős függésben vannak klubjuktól, sőt... a klubok mindegyikétől, hiszen, ha valakit kivet magából a rendszer, az egykönnyen nem lesz más klubnál alkalmazott azonos szinten...
  • Az MLSz semmilyen szabályozói eszközt nem vet be annak érdekében, hogy a klubok legalább lépéseket tegyenek a piaci működés irányába, vagy legalább legyen működésüknek néhány szegmense, ami hasonlít a piaci alapon működő vállalatok funkcionalitására. Nem, mert talán sokkal jobb, ha a klubok anyagi függőségük okán birkanyájként terelhetők. Ebből nem lehet gond, így nem fogják elmondani, amit egyébként sem tehetnek, mert szervezeti szinten is kizárt (biztos, ami biztos!), nevezetesen észrevételt, vagy netelán kritikát...
  • A szurkoló meg ott áll egyedül a nagy magyar football-pusztaság közepén, elvekkel, elképzelésekkel, várakozásokkal, és természetesen elkötelezettséggel! Nos, mindezt kb. kidobhatja, mert amikor ilyen erkölcsi értékekre hivatkozva kérdéseket tesznek fel, vagy véleményt fogalmaznak meg, akkor egész egyszerűen a pofájába röhög a "hivatalos foci"...
  • Ha mindez még nem lenne elég, a sportlapok, a webes megjelenések egy részét leuralta az előbb említett kör, másik része - mivel a körön belülre törekszik - eleve seggnyaló, míg a több olyan szegmentált, hogy számosságuk ellenére sem ér al hatásuk a "kritikus tömeg"-hez.
  • Ez pedig odavezet, hogy az átlag honpolgár rég elvesztette érdeklődését a sport, különösen pedig a foci iránt... Ez persze kényelmes helyzetet teremt, hiszen így sokkal kisebb közegellenállás mellett lehet uram-bátyám üzleteket kötni, és elérni, fenntartani egy olyan életszínvonalat, amit pedig a produktum nem indokol.

Nos, innen nézve Halmosi Péter esete egy apróságnak tűnik (neki személyesen, illetve számunkra sem az!), de rávilágít arra, hogy ez az egész, amit magyar focinak nevezünk, nagyon rossz irányba ment el, és - most úgy tűnik... – nincs, aki elrántsa a kormányt, mielőtt a szakadékba hajtanánk. De mit is mondok! Ez soha nem történhet meg, hiszen akkor oda lennének az egzisztenciák, és életek sodródnának veszélybe, amikor a való világ körülményei között kiderülne, hogy bizony csak egy légvárra épült mindaz, ami addig volt... Így a lufi - még ha ereszt... - mindig megmarad, túlfújni biztosan nem fogják, de kiszakadni sosem fog, hiszen olyan sokszoros burokban tartják, mint a legszentebb vallási ereklyéket szokás.

Csak közben nekünk - akik nem a fociból, hanem érte élünk - lassan úgy telik el a teljes életünk, hogy minden nappal, amikor felkelünk, egyre kevesebb és kevesebb marad a lelkünkből... Mert bizony az a bizonyos kör még azt is megvámolja áldatlan tevékenységével. De! És még egyszer: de! Nem fogjuk feladni az álmainkat (mert igenis valamikor mertünk nagyot álmodni!), ezért ez a cikknek sem lesz depresszív befejezése!

Az van ugyanis, hogy ha még ma talán kicsit gyenge is, talán atomizálódott is az a réteg, aki/ami tényleg szeretne - és képes! - tenni a magyar labdarúgásért, egyre erősödik, hangja egyre többször töri át a hallhatás falait! Biztosak lehetünk benne, hogy eljön az ő idejük is, hiszen már a vertikum csúcsán is észrevették, hogy valami óriási probléma van, és bátran bele is nyúltak az utánpótlás rendszerébe! Ma még nem tudjuk, hogy ez mennyire lesz sikeres, de azt már biztosan állíthatjuk, hogy egyre kisebb lesz a jövőben az a játszótér, ahol el tudja játszani a "kör" a nagyfiút!

HAJRÁ MAGYAR FOCI!

HAJRÁ MAGYAROK!

Pin It

Hozzászólások (0)

Még senki sem szólt hozzá

Szóljon hozzá!

  1. Hozzászólás vendégként Sign up or login to your account.
Attachments (0 / 3)
Share Your Location

patreonKérünk támogasd munkánkat akár havi egy mozijegy árával. Köszönjük! A képre kattintva, a Patreon oldalunkra kerülsz.

Rólunk

A Semleges Térfél önálló szurkolói közösség ami a Magyar Labdarúgás fel emelkedését és a szurkolói kultúra megóvását valamint a szurkolók tényszerű tájékoztatását tűzte ki célul. Online szurkolói beszélgetéseink videóink képeink és minden médiatatalmunk ezt a célt szolgálja.

Copyright © 2020 Semleges térfél

Partner oldalak

amigeleken
lokomotiv
ujpest

ferencvaros

Kövess minket a Facebook-on!