Előre elárulhatom: nem kell választani! De menjünk sorjában! Sokadszor - és egyre többször - hallom, hogy a Barca már csak egy üzleti vállalkozás, hiszen régen elvesztette gyökereit, az utánpótlás nevelésben valami megtört a La Masia-n, stb., stb. Igen, van ezekben némi igazság, de most történt valami, ami rávilágít, hogy a klub messze nem vesztette el identitását, és ha van is némi törés e tekintetben, minden igyekezetükkel próbálják korrigálni a hibákat! Nem "csak" szurkolóknak érdemes továbbolvasni!
Történt, hogy Valverde-t menesztették az Atletico Madrid elleni kupamérkőzésen elszenvedett vereség után. Azzal együtt, hogy Valverde 66% feletti eredményességgel vezette csapatát, egyre több kritika érte. A kritikák oka a nem megfelelő eredményesség miatt jöttek (pl. az európai kupa-kiesések, illetve a mostani vereség). Még akkor is, ha Valverde két és fél év alatt két bajnoki címet, egy Spanyol Kupa- és egy Spanyol Szuperkupa-győzelmet hozott össze. Ez a Barca szintjén nem kiemelkedő, de nem is mondanám, hogy példa nélkül álló gyenge teljesítmény – volt már ilyen.
Az érdekesség most következik, kérem figyeljen minden magyar klubvezető!!! Figyelem; a gyengébb szereplés okát a katalán vezetés (és a szurkolók) a klubstílustól, az alapvető Barca-filozófiától való eltávolodásban látják!
Miért gondolom ezt? Nos, azért, mert most, amikor Valverde utódját keresték, akkor - mint eddig is egyébként! - olyan edzőt kerestek a csapat élére, aki magáénak vallja a klub filozófiáját, aki csapataival a megjelenített stílus tekintetében közel azonos a Barcelona-val (de legalábbis azonos gyökerű, beilleszthető a Barca filozófiai körébe). És itt kell most nagy hegyezni a füleket! NEM A SIKERESSÉG ALAPJÁN VÁLASZTOTTAK EDZŐT!
Nézzük csak meg! Az a Quique Setién lett a befutó, aki visszavonulása után kisebb csapatoknál dolgozott, az első osztályban pár éve a Las Palmasszal ért el sikereket, 2015 és 2017 között. Az elmúlt két szezonban a Betist irányította, a nyáron közös megegyezéssel távozott onnan, azóta nem volt klubja. Ne feledjük el, hogy a jelöltek között volt Xavi, a klublegenda is, akiről szintén nem mondható el, hogy jelentős sikereket ért volna el edzőként... De! A két név azt jelenti, hogy olyan edzőt kerestek, aki képes megjeleníteni a pályán a Barca-stílust, mert pontosan tudja a klub vezetése, hogy ez a sikerekhez vezető út egyik - ha nem a legfontosabb - eleme!
Xavi-t nem nagyon kell magyarázni, de Quique Setién esetében el kell mondani, hogy többször hitet tett a Cruyff-féle játék mellett, és ezt korábbi csapataival – a Barca-hoz nem mérhető sikerességgel… - pályára is vitte! Hogy állításunkat még jobban alátámasszam, nézzük meg, hogy kikkel tárgyalt még a klub. Ronald Koeman azonnal „nem”-et mondott, de a felkérés nem volt véletlen! Pontosan ismeri a totális foci hagyományait, játékrendszerét, ismeri - hiszen évekig játszott a csapatban - a Barca-stílust.
A következő jelölt a Tottenham Hotspurtől másfél hónapja elküldött Mauricio Pochettino volt, de - itt az Nb1-es edzőkeringő sztárjai figyeljenek!!! - ő azt mondta, hogy a Barcelona-t soha nem irányítaná az Espanol-hoz és a Madrid-hoz való kötődése okán! Lámcsak... Még az edzők is értik azt, hogy mit jelent a szó; KÖTŐDÉS!
Mi a tanulság ebből? Mit tanulhatunk a Barca-tól?
Nos, azt, hogy a vérprofi, vezető európai klubok között bizony szép számmal van olyan, ami/aki bizony stílusban gondolkodik. Annak pedig különleges jelentősége van, hogy most ez éppen a Barca esetében bukott ki! Ugyanis, ha teszünk egy merész gondolatkísérletet, és az Aranycsapat játékát a mai viszonyok közé illesztjük, könnyen lehet, hogy egy Barca-hoz nagyon hasonló játékot látunk! Magyarul: igenis, a magyar foci akkor önazonos, ha stílus alapon gondolkodik, ha labdarúgásunknak, és persze a kluboknak stabil identitása van! Ebből pedig egyenesen következik a stílus, ami – kell jobb bizonyíték a Barca-nál??? – a siker egyik alapfeltétele!
A másik fontos tanulság, hogy bizony el lehet mondani; „a profi játékos, edző, bármilyen football-szakember oda megy, ahol megfizetik”, de - lám, lám... - mégis van még jelentése a kötődésnek, a klubhűségnek, és hasonló dolgoknak, a tényleg vérprofi világban! Itthon ezeket az erkölcsi normákat sokan csak elcsépelt maszlagnak tartják…
Ezek után természetesen nem várok mást, mint hogy a hazai klubok, edzők, játékosok végre elkezdenek hasonló koordináták között gondolkodni, az MLSz-től pedig azt, hogy ezirányú törekvéseiben erősen támogassa a klubokat, és teremtse meg a lehetőséget arra, hogy a mindenkori szövetségi kapitány munkáját azzal (is) segíti, hogy rendelkezésére bocsát egy leírást a magyar football-stílusról! Fontos megjegyezni, hogy ez nem kerül pénzbe, hiszen "csak" és kizárólag gondolkodás, és tettek útján is megvalósítható mindaz, amit a fenti Barca-edzőcsere példája mutat számunkra!
HAJRÁ MAGYAROK!!!
HAJRÁ MAGYAR FOCI!!!
