Lehet, hogy van neki magyar állampolgársága, de a neve pont olyan nevetséges lenne magyarul, mint például Négó Lajos, vagy Viniciusz Pál… De itt most nem ez a lényeg, hanem hogy azért talán van benne egy szemernyi fegyelem abból, amit mai, születés szerinti országában nyilván nem tanulhatott meg…
A Sepsi korábbi focistája úgy döntött, hogy román válogatott lesz. Lelke rajta, nem egy nagy ügy, majd jó lesz ellene nyerni! Több is veszett Mohácson, bár a körülmények ismeretében döntése minimum kérdőjeles. De nem baj, a lényeg, hogy még akkor kiderült a dolog, mielőtt komolyan számított volna rá bárki is Magyarországon.
De azt azért el kell mondani, hogy most jól döntött, mert talán tanult némi fegyelmet, ami másoknak nagyon nem sajátja:
„Az első dolog, ami megfordult a fejemben, az volt, hogy hazautazom Romániába. Nagyon hiányzik minden onnan. Igen erős volt a kísértés, hogy menjek, de kaptam egy utasítást a klubtól, hogy nem hagyhatom el az országot, és ha megteszem, megbüntetnek vagy fel is bonthatják a szerződésemet. Nem akartam semmiféle problémát ebből.”
Ha nagyon hiányzik minden onnan (Romániáról beszélünk!), akkor, ha majd rendeződtek a dolgok, tessék szépen odamenni. Ha hiányzik, miért vonná meg magától? Az, hogy az otthon hiányzik, nyilván érthető, de itt nem ez volt a megfogalmazás. És – most tessék engem utálni! -, de én nagyon nem szeretem az ilyet!
Eljön valaki a mai Magyarországra, Fehérgyarmattól Felcsúton keresztül a mai egyik leg-leg klubhoz szerződik Fehérvárra, majd panaszkodik, hogy azért nem játszatják, mert ő román válogatott akar lenni, majd pedig minden hiányzik neki, ami Románia.
Az a jobbik eset, ha a srác csak szimplán buta. De ha tudja mit beszél, akkor szerintem nem kell neki maradnia, nyugodtan mehet az ő szeretett Romániájába! Teljesedjen be ez a szerelem, de akkor meg nem biztos, hogy kellene neki az a magyar állampolgárság. Vagy az valami érdek miatt van csak? Az a legrosszabb, ezért nem is merem feltételezni…
Mindegy is, én azt kívánom, hogy a Fehérvár színeiben legyen sikeres, vagy ha ez nem megfelelő, akármelyik román (Kárpátokon túli) csapatban teljesedjen ki, csak végre ne zavarja már a köreit azoknak, akinek sok mindint köszönhet, akik bíztak benne és akik meg is fizették ezt a bizalmat!
A hűtlen gyereket sem kell letagadni, de a megbocsátás az már más kérdés…